Seite 19 [19]
18 + ORMENY VAROSEPITESZET ERDELYBEN
nem csupán az örmény anyaországgal vagy a moldvai kibocsátó területekkel
összevetve feltűnő, de a szomszédos erdélyi városokhoz képest is. A nyugatias
arculat egyet jelent a 18. század barokk városépítészeti alapelvek és díszítőmű¬
vészet erdélyi viszonylatban egyedülállóan gazdag és — tegyük hozzá — ,,stilus¬
tiszta? jelenlétével. Noha korábban mások is felfigyeltek a barokk szamosújvári
jelenlétére, Pop nevéhez fűződik a , barokk újváros" (barocke Gründungsstadt)
kifejezés. Értelmezésében a 18. század elejének városalaprajza, az örmény ház
évtizedekkel később kialakuló szerkezete, a változatos boltozati formák és
a díszes ablak- és kapukeretek egyazon építészeti törekvés különböző szinte¬
ken megjelenő változatai. A barokk ilyen erőteljes kidomborítása ugyanakkor
azzal a veszéllyel jár, hogy árnyékában észrevétlenek maradnak az egyéb ható¬
tényezők. Ilyenek lehetnek a késő reneszánsz díszítőmotívumai, a regionális
és a népi építészet hatásai, a 19. század második felének provincializmusa vagy
az örménység életmódja, amely közvetlenül kihatott a ház formájára (raktá¬
rozási igények). Nem állíthatjuk, hogy Pop ne venné észre ezeket a barokkon
kívüli erővonalakat, ám mindezeket másodlagosnak tekinti a barokkhoz
képest. Számára a teoretikus keretet az európai építészettörténet kínálja,
annak is a barokk várossal foglalkozó fejezetei.5 Különösen az abszolutista
uralkodói mintához kötődő városkoncepciók kínálkoznak összehasonlítási
alapként, mint Karlsruhe, Erlangen, Mannheim vagy Versailles." Pop össze¬
vetéséből kitűnik, hogy a nemzetközileg is számon tartott példákhoz képest
Szamosújvár nem csupán a periférikus lét megannyi jellegzetességét mutatja
az időbeli megkésettségtől a szerényebb léptékekig, de koncepciójában is eltér
az ideális barokk várostól. Elég csak arra utalni, hogy a klasszikus barokk
rezidenciális székhelyek központjában a kastély áll, nem úgy Szamosújváron,
amelynek egy templom a fő szervező motívuma.
Szamosújvár barokk jellegének hangsúlyozása és az európai párhuzamok
idézése Pop részéről nem csupán tudományos narratíva, de pragmatikus
választás is. A kolozsvári építész ugyanis aktív műemlékvédelmi szakértő is, és
ebben a munkájában szüksége van egy világosan megfogalmazható, a közvé¬
Pop, Virgil 1997: 16.; Harouel, Jean-Louis (1990): Histoire de l’urbanism, Paris, Press Universita¬
ires de France; Kostof, Spiro: i. m.; Norberg-Schulz, Christian (1997): La signification dans l'archi¬
tecture occidentale, Paris—Liége, Pierre Mardaga; Szentkirályi Zoltán (1988): Barokk, Budapest, Tan¬
könyv Kiadó.
© Pop, Virgil 1997: 8.