Oldal 11 [11]
IO ¢ ORMENY VAROSEPITESZET ERDELYBEN
A másik alapvető tézis, amelyet elöljáróban megfogalmazunk, hogy a város¬
építészetet építészetszociológiai módszerekkel elemezhető kulturális produk¬
tumnak tekintjük." Mindez azt jelenti, hogy — ellentétben a klasszikus építé¬
szeti vizsgálattal — nem a formát magát kívánjuk felmérni, hanem azt
a tartalmat megérteni, amelyet a forma kifejez és hordoz." A településszerke¬
zetek, templomok, házak vizsgálatakor a cél nem az volt, hogy azokról részle¬
tes felmérési dokumentációt készítsünk (ezt szerencsés esetben a műemléki
hatástanulmányok már megtették, lásd: Korábbi kutatások alfejezet), hanem
annak megértése, milyen kulturális tartalmakat hordoz az adott építészeti
mintázat. Másként fogalmazva, örmény építészet alatt egy kulturális-társa¬
dalmi folyamatot értünk, nem pedig építőművészeti alkotást.
A kulturális folyamat ez esetben nem más, mint az örmény kolónia beil¬
leszkedésének, majd asszimilációjának a története, illetve ennek a történetnek
a térbelisége, építészeti lenyomata. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint
hogy kiket tekintett az örmény kolónia mintaadó csoportnak, miként válto¬
zott ízlése, hogyan viszonyult a helybeli építészeti tradíciókhoz? Ebből kifo¬
4.9
lyóan az egész könyvön végigvonuló kulcsszavak a , kulturális beilleszkedés",
499
, kölcsönhatás", , asszimiláció", , mintakövetés" lesznek. Mindenekelőtt a más
népekkel és társadalmi rétegekkel ápolt kulturális interakció jellegéből igyek¬
szünk majd választ kapni az egyes kolóniák között kialakuló városépítészeti
különbségek okaira. Így például már a legelső időkben éles különbségek adód¬
tak abból, hogy a letelepült örménységnek sikerült-e városi autonómiát sze¬
reznie? Ha ugyanis nem volt autonómiája, kénytelen volt állandó konfliktu¬
sok és egyeztetések árán ugyan, de szorosabban integrálódni a lokális
bm
környezetébe. Később, a 19. században, mikor az örménység csatlakozott
" Soja, Edward W. (1988): Postmodern Geographies. The Reassertion of Space in Critical Social Theory,
London-New York, Verso; Lefebvre, Henri (1994): La production de l'espace, Paris; Rossi, Aldo
(1973): Die Architektur der Stadt. Skizze zu einer grundlegenden Theorie des Urbanen, Düsseldorf;
Kostof, Spiro (1991): The City Shaped: Urban Patterns and Meanings Through History, London,
Bulfinch Press Book. Az építészetszociológia elméletéről és empirikus eredményeiról lásd továbbá
a szerző elmúlt években megjelent publikációit, amelyek a 2018-ban induló Bolyai Kutatási Ösztön¬
díj részeként születtek, pl. Tamáska Máté (2019): Eine architektursoziologische Skizze zum Wandel
von „Eisenbahnlandschaften“ im 19./20. Jahrhundert. In Máté, Iamáska- Matthias, Hardt-Orso¬
lya, Heinrich-Tamäska-Winfried, Schenk (szerk.): Orte und Landschaften der Mobilität, Bonn,
Siedlungsforschung - ARKUM, 165-199.; U6 (2020): ,Gondolatok az épitészetszociolégia és a szo¬
ciológia viszonyáról." Szociológiai Szemle, 2020/1. (Megjelenés alatt.)
2 Meggyesi Tamás (2009): Városépítészeti alaktan, Budapest.