Page 9 [9]
OCR
A # , 4 , 1 r 8 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN ez a könyv, mikor elsőként hasonlítja össze a négy örmény kolónia, Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz városépítési fejlődését a 18. század elejétől a századfordulóig. 1. táblázat: Az erdélyi örmény kolóniák különböző nyelvű nevei a történelem során" Román Örmény Latin Magyar Német Gherla Hajakatak / Armenopolis Szamosújvár Armenierstadt Kéila Dumbräveni Ibasfalau / Elisabethpolis | Ebesfalva / Elisabethstadt Yetisabetowpo- Erzsébetváros lis Gheorgheni Send Miglos / Gyergyöszent- | Niklasmarkt Curcov miklós Frumoasa Sibviz Csíkszépvíz Egy ilyen összehasonlító munka természetesen nem születhetett volna meg, ha nem lettek volna már előzményei. Mindenekelőtt Szamosújvár, illetve a szamosújvári barokk építészet feldolgozottsága figyelemreméltó. A nyolcvanas évektől napjainkig publikációk egész sora foglalkozott a kérdéssel (lásd: 2. fejezet). A legtöbb szerző egyetért abban, hogy a szamosújvári barokk a Habsburg Birodalom nyugati tartományaival tartott kapcsolatot. A közvetlen formaátvételek erdélyi viszonylatban egyedülálló városképet eredményeztek. Az eddigi kutatások azonban kevésbé hangsúlyozták a helyi meghatározottságot, a helyi népi építészet hatását vagy éppen az Erdélyre jellemző késő gótikus és reneszánsz hagyományok szerepét." Arról pedig csak utalásszerűen szólnak ezek az írások, hogy a szamosújvári barokk hatása miként érhető tetten a másik három kolónia építészetében. Ugyancsak kevés, jellemzően helytörténeti munka áll rendelkezésre Szamosújvár későbbi, 19-20. századi városfejlődéséről, holott ez a korszak éppúgy része az örmény városépítészetnek, mint a 18. uU századi virágkor. A könyv megírását megelőző tudományos kutatásnak tehát 6 Bernäd Rita-Koväcs Bälint (201): A Szamosijvari Örmeny Katolikus Gyüjtöleveltär. Repertorium. Arhiva de Colectie Armeano-Catolicä din Gherla. Repertorin. The Armenian Catholic Collective Archive in Armenopolis, Leipzig-Budapest. 7 Az újkorig fennmaradó erdélyi késő gótikáról lásd: Kós Károly (1922): Erdély követ, Kolozsvár.
