Page 180 [180]
OCR
HATÉKONY JOGVÉDELEM ELVE A közigazgatási bíráskodás szerepe kiemelkedő a hatalmi ágak egyensúlyának megőrzésében, hiszen ez az igazságszolgáltatás azon fóruma, amely közvetlenül is hatással tud lenni a közigazgatás működésére, képes kontrollálni a hatalmi túlterjeszkedést vagy éppen az elégtelen teljesítést. Ahogy láttuk, a közigazgatási jogvédelem klasszikus feladata az állampolgárok alanyi jogainak védelme volt. Ez egészült ki azzal, hogy nemcsak személyek, hanem nagyobb csoportok, érdekképviseleti szervek és köztestületek is megjelennek felperesi pozícióban. Ezen túlmutatóan az egyedi ügyben alkalmazandó -— a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó -, általános hatályú rendelkezésekkel kapcsolatos egyes döntések anyagi jogerőt is vonnak maguk után, megteremtve ezzel a közigazgatási döntések egyfajta stabilizálását, az ítéletekre való hivatkozás lehetőségét. A távoli jövő jogalkotásának és joggyakorlatának a feladata lesz, hogy egy esetlegesen létesülő közigazgatási bíróság mennyiben tudja az objektív jogvédelemnek azt a formáját megvalósítani, amelyben a tárgyi jog védelme valóban a bíróság személyektől független feladatává válik. Ehhez a fajta jogvédelemhez fontos lenne a közigazgatási felsőbíróság létrehozása is. Ugyanígy, ez a bíróság lehet majd később alkalmas arra, hogy a közigazgatást a maga teljességében szabályozza, vagy éppen részt vegyen a jogfejlesztés munkájában. Megítélésünk szerint a kiegyensúlyozott közigazgatáshoz és az ahhoz kapcsolódó jogvédelemhez elengedhetetlen lesz az a bírói tevékenység, amely képes szabályozni a társadalom életében egyre lényegesebb döntéseket eredményező közigazgatási tevékenységet. Láttuk, hogy a jövőben az egyre komplexebb kihívások miatt egyre nagyobb döntési felelősség fog a közigazgatásra hárulni. Hogy ezek a döntések a demokrácia keretein belül a közösség érdekében születhessenek, feltétlenül szükség van az objektív és szubjektív jogvédelmet egyaránt megnyilvánító bírói rendszer kialakítására. Enélkül nem tud maradéktalanul érvényesülni a fékek és egyensúlyok elve. Mindez nem egyszerű aktuálpolitikai, hanem stratégiai kérdés is. A jogállamiság alapintézményeinek együttműködése során jöhet csak létre olyan társadalmi működés, amely alkalmas a globális kihívások megfelelő nemzeti kezelésére. Ehhez tesszük hozzá, hogy a jog kiegyensúlyozott működésén túl az egyéb normatív rendszerek megfelelő működésére is szükség van az egészséges (életképes) társadalom létrehozása érdekében. s 179 "
