Oldal 177 [177]
OCR
III. SZÓELEMZÉS A legfőbb differentiae specificae, amelyek megkülönböztetik a közigazgatási bíráskodást a polgári bíráskodástól, az egyén és a közigazgatás egymáshoz való viszonya és a perben megjelenő érdekek. Egyrészt a közigazgatási bíróságok két különböző súlyú s így nem teljes mértékben egyenrangú fél jogvitájában döntenek. [...] A Polgári perrendtartásnak viszont nincsenek olyan szabályai, amelyek a közigazgatási perek sajátosságaira figyelemmel a fegyveregyenlőséget biztosítanák. Másrészt pedig a bíróságnak az alkotmányos szabályok értelmében a közigazgatás döntésének törvényességéről kell döntenie, tehát nem pusztán két magánérdek feszül egymásnak, hanem megjelenik a közérdek is, amely a tárgyi jog védelmében ölt testet. A bíróság továbbá a jogállamiságból fakadó azon alkotmányos követelésnek is eleget kell, hogy tegyen, hogy az egyén részére a közigazgatás jogellenes cselekményeivel és mulasztásaival szemben védelmet nyújtson - s ez akkor is feladata, ha az ügyfél a jogsértést nem elég ügyesen" állítja és bizonyítja." Az újraértelmezés egyik aktuális lépése a hazai jogban az új Közigazgatási perrendtartás értelmezése. A gyakorlat számára lényeges, hogy a közigazgatás átalakítása során a jogvédelem fókusza inkább az egyéni, vagy inkább a közösségi szempontokra irányul-e. Talán erre a kérdésre a választ leginkább úgy adhatjuk meg, ha megvizsgáljuk, ki lehet egyáltalán felperes a közigazgatási perben. Kizárólag az egyének, esetleg kizárólag valamely állami szervezet vagy egyének csoportjai? A hazai szabályozás a kérdést minden irányból jól megközelítve kezeli. A 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról 17. szakasza így rendelkezik: A per megindítására jogosult a) az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti, b) az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el, c) az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a közigazgatási szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv), 43 Rozsnyai Krisztina: A hatékony jogvédelem biztosítása a közigazgatási bíráskodásban, Acta Humana, 2013/1, 117—130. * 176 +
