Oldal 177 [177]
III. SZÓELEMZÉS
A legfőbb differentiae specificae, amelyek megkülönböztetik a közigazgatási
bíráskodást a polgári bíráskodástól, az egyén és a közigazgatás egymáshoz való
viszonya és a perben megjelenő érdekek. Egyrészt a közigazgatási bíróságok két
különböző súlyú s így nem teljes mértékben egyenrangú fél jogvitájában dön¬
tenek. [...] A Polgári perrendtartásnak viszont nincsenek olyan szabályai, ame¬
lyek a közigazgatási perek sajátosságaira figyelemmel a fegyveregyenlőséget
biztosítanák. Másrészt pedig a bíróságnak az alkotmányos szabályok értelmé¬
ben a közigazgatás döntésének törvényességéről kell döntenie, tehát nem pusz¬
tán két magánérdek feszül egymásnak, hanem megjelenik a közérdek is, amely
a tárgyi jog védelmében ölt testet. A bíróság továbbá a jogállamiságból fakadó
azon alkotmányos követelésnek is eleget kell, hogy tegyen, hogy az egyén ré¬
szére a közigazgatás jogellenes cselekményeivel és mulasztásaival szemben
védelmet nyújtson - s ez akkor is feladata, ha az ügyfél a jogsértést nem elég
ügyesen" állítja és bizonyítja."
Az újraértelmezés egyik aktuális lépése a hazai jogban az új Közigazga¬
tási perrendtartás értelmezése. A gyakorlat számára lényeges, hogy a köz¬
igazgatás átalakítása során a jogvédelem fókusza inkább az egyéni, vagy
inkább a közösségi szempontokra irányul-e.
Talán erre a kérdésre a választ leginkább úgy adhatjuk meg, ha megvizs¬
gáljuk, ki lehet egyáltalán felperes a közigazgatási perben. Kizárólag az
egyének, esetleg kizárólag valamely állami szervezet vagy egyének csoport¬
jai? A hazai szabályozás a kérdést minden irányból jól megközelítve kezeli.
A 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról 17. szakasza így
rendelkezik:
A per megindítására jogosult
a) az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül
érinti,
b) az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőr¬
zést gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytele¬
nül telt el,
c) az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy
szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység
érinti, továbbá amely a közigazgatási szerződésben részes fél (szerződő köz¬
igazgatási szerv),
43 Rozsnyai Krisztina: A hatékony jogvédelem biztosítása a közigazgatási bíráskodásban, Acta
Humana, 2013/1, 117—130.
* 176 +