Oldal 175 [175]
OCR
III. SZÓELEMZÉS Javarészt az ,erkölcsi bizonyítvány" fogalomhoz, illetve a , szakmai és erkölcsi feltételekhez" kapcsolódóan. Az erkölcs klasszikus értelmével, például a ,közjónak megfelelő erkölccsel" vagy a , megfelelő erkölcsös gazdálkodás" kérdésével kizárólag az Alkotmánybíróság foglalkozik. Itt kell megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságnak speciális szerepe lehet abban, hogy az alapvető értékekkel kapcsolatos társadalmi megítélés hogyan változik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a jogállamisághoz kapcsolódó szavakat csak az Alkotmánybíróság N-gramjában találunk. (Amíg a jogalkotás szavaiban az ,állam" szó kiemelkedően gyakran az államtitkár" formában kerül említésre.) A tisztesség kérdése mindhárom területen leginkább a , tisztességes eljáráshoz való jogot" jeleníti meg, valamint a jogszabályok vonatkozásában megjelenik a , tisztességes verseny" kategóriája. A tisztesség kérdése a legnagyobb számú találatok esetében eljárási fogalom. Jól látszik, hogy mennyire eltérő a jogszabályokban és a bírósági határozatokban alkalmazott , jogvédelem" szó fogalmi köre. A bíróságok kifejezetten a , bírói jogvédelemre" utalnak, a jogalkotás viszont a jogvédelem egyéb formáit, úgymint a , szerzői jogi jogvédelmet", vagy éppen , ügyvédi jogvédelem" szavakat használja. (A táblázatok kivonatait a 2. számú melléklet tartalmazza.) Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a szóelemzés alapján sem a jogalkotásban, sem pedig a bírósági szóhasználatban nem látszik, hogy a tisztán technikai jogalkotás és jogalkalmazás szavain túl az elmúlt időszakban megjelent volna az erkölcs és vallás fogalmaihoz kapcsolódó, a jogi szövegbe szervesen illeszkedő kiterjedt szóhasználati gyakorlat. A jog szavaihoz való ragaszkodást nevezi Jakab András , szabályfixációnak."?? Tanulmányában kifejti — részben a demokratikus német alkotmány kapcsán -, hogy a morális tartalmaknak jelentős szerepe lehet egy demokratikus jogrend kialakítása során. Mi ehhez annyit teszünk hozzá, hogy ezeknek a tartalmaknak a jogi transzformációt követően illeszkednie kell a jogalkalmazás és esetleg a jogalkotás szavai közé is. Ezek a szavak adják annak a lehetőségét, hogy később az ugyanezeket a fogalmakat használó más normarendekkel kialakulhasson a párbeszéd, megvalósulhasson a kétirányú kapcsolat. Természetes, hogy az etika vagy a vallás normarendje nem ugyanabban az értelememben fogja használni például az , erkölcs" szót, mint a jog 239 Jakab András: Miért nem működik jól a magyar jogrend és hogyan javíthatjuk meg?, https://jog. tk.hu/mtalwp/miert-nem-mukodik-jol-a-magyar-jogrend-es-hogyan-javithatjuk-meg (Letöltés: 2021. április 27.) * 174 +
