Oldal 175 [175]
III. SZÓELEMZÉS
Javarészt az ,erkölcsi bizonyítvány" fogalomhoz, illetve a , szakmai és er¬
kölcsi feltételekhez" kapcsolódóan. Az erkölcs klasszikus értelmével, pél¬
dául a ,közjónak megfelelő erkölccsel" vagy a , megfelelő erkölcsös gazdál¬
kodás" kérdésével kizárólag az Alkotmánybíróság foglalkozik.
Itt kell megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságnak speciális szerepe
lehet abban, hogy az alapvető értékekkel kapcsolatos társadalmi megítélés
hogyan változik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a jogállamisághoz
kapcsolódó szavakat csak az Alkotmánybíróság N-gramjában találunk.
(Amíg a jogalkotás szavaiban az ,állam" szó kiemelkedően gyakran az
államtitkár" formában kerül említésre.)
A tisztesség kérdése mindhárom területen leginkább a , tisztességes
eljáráshoz való jogot" jeleníti meg, valamint a jogszabályok vonatkozásában
megjelenik a , tisztességes verseny" kategóriája. A tisztesség kérdése a leg¬
nagyobb számú találatok esetében eljárási fogalom.
Jól látszik, hogy mennyire eltérő a jogszabályokban és a bírósági hatá¬
rozatokban alkalmazott , jogvédelem" szó fogalmi köre. A bíróságok kife¬
jezetten a , bírói jogvédelemre" utalnak, a jogalkotás viszont a jogvédelem
egyéb formáit, úgymint a , szerzői jogi jogvédelmet", vagy éppen , ügyvédi
jogvédelem" szavakat használja. (A táblázatok kivonatait a 2. számú mel¬
léklet tartalmazza.)
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a szóelemzés alapján sem a jogalko¬
tásban, sem pedig a bírósági szóhasználatban nem látszik, hogy a tisztán
technikai jogalkotás és jogalkalmazás szavain túl az elmúlt időszakban
megjelent volna az erkölcs és vallás fogalmaihoz kapcsolódó, a jogi szöveg¬
be szervesen illeszkedő kiterjedt szóhasználati gyakorlat. A jog szavaihoz
való ragaszkodást nevezi Jakab András , szabályfixációnak."?? Tanulmá¬
nyában kifejti — részben a demokratikus német alkotmány kapcsán -, hogy
a morális tartalmaknak jelentős szerepe lehet egy demokratikus jogrend
kialakítása során. Mi ehhez annyit teszünk hozzá, hogy ezeknek a tartal¬
maknak a jogi transzformációt követően illeszkednie kell a jogalkalmazás
és esetleg a jogalkotás szavai közé is. Ezek a szavak adják annak a lehető¬
ségét, hogy később az ugyanezeket a fogalmakat használó más normaren¬
dekkel kialakulhasson a párbeszéd, megvalósulhasson a kétirányú kapcso¬
lat. Természetes, hogy az etika vagy a vallás normarendje nem ugyanabban
az értelememben fogja használni például az , erkölcs" szót, mint a jog
239 Jakab András: Miért nem működik jól a magyar jogrend és hogyan javíthatjuk meg?, https://jog.
tk.hu/mtalwp/miert-nem-mukodik-jol-a-magyar-jogrend-es-hogyan-javithatjuk-meg (Letöltés:
2021. április 27.)
* 174 +