Oldal 172 [172]
OCR
A KÖZIGAZGATÁS ÚJ KIHÍVÁSAI közösségi szinteken. Ezeket az értékeket a mainál sokkal határozottabb módon kellene megjeleníteni mind a nemzeti identitás kialakításában, mind a jogszabályok szövegében, mind pedig a joggyakorlatban. Első lépésben ez nem jelent mást, mint hogy vállalni kell az , erkölcs", az ,igazsäg”, az „ember” szö használatával járó kockázatokat. Vissza kell találni egy olyan értékalapú társadalomhoz, amelyben világos szerepe volt az ember szabad akaratának (annak a képességnek, hogy különbséget tud tenni jó és rossz között), továbbá meg kell vizsgálni a vallások szerepét a normák kialakításában, illetve a normák követésében. Az imént említett értékeket természetesen lehet máshogy is értelmezni. Erre a teljesen különböző értelmezésre példa lehet Majtényi Balázs írása, aki a , hűség" vagy a , szeretet" szóval kapcsolatban inkább a megosztó jelentéstartalmakra hívja fel a figyelmet. A hűség a szabályozási környezet kontextusában összekapcsolódik az etnikai nemzet iránti hűséggel, ami a gyakorlatban a kormányzat iránti lojalitást jelent, de a szöveg nem véletlenül használja a lojalitás modernitás előtti szinonimáját. A szeretethez, mint alkotmányos értékhez sokféle nyugtalanító értelmezés is társítható, az a nemzet iránti (az alkotmányos szinten elvárt) emocionális odaadás kifejezése mellett arra is lehetőséget kínál, hogy arra egy politikai vezető iránti személyi kultuszt lehessen építeni. Egy olyan országban, ahol a politikát és az instrumentális jogalkotást a különböző csoportok elleni gyűlöletkampány (menekültek, civilek, Soros) határozza meg, a szeretet alkotmányos értéke az ellenségnek tekintettekre, jó eséllyel, nem terjed ki.??? A szerző a vallásokat is hasonlóan kezeli. Ennyire nyíltan talán csak a kommunizmus idején sorolták a vallást és a kulturális, valamint az etikai értékeket az , exkluzív alkotmányos értékek" és az , autoriter rendszerek" kategóriájába.? Fontos azonban hangsúlyozni, hogy álláspontunk szerint az etikai tartalmú szavak jogi normákban való megjelenése csak a jogi transzformációt követően válik lehetségessé. Az, hogy az egyes normarendek egymás terminológiájából integrálnak a sajátjukba szakszavakat, nem azt jelenti, hogy a normarendek keverednek, hanem azt, hogy köztük kialakul az egészséges és szükségszerű kapcsolati rendszer. Fontos ezeknek a félre235 Majtényi Balázs: Alkotmányos értékek játszmája az Európai Unióban: egytől a huszonnyolcig, https://jog.tk.hu/mtalwp/alkotmanyos-ertekek-jatszmaja-az-europai-unioban-egytol-ahuszonnyolcig (Letöltés: 2018. február 7.) 36 Uo., 8. * 171 +
