Page 167 [167]
III. SZÓELEMZÉS
adatokkal. Mivel a szabályozás nem feltétlen érdeke a politikai hatalomnak
(ha megkapja a neki szükséges adatokat, és ha valóban a Luhmann által
leírt autopoietikus módon működik), felvetődik a jogon túlmutató más, így
különösen az erkölcsi vagy éppen vallási normarendek szerepe a szabályo¬
zás kérdésében. A hatalomnak magát kell korlátoznia, hogy a polgárok
szabad döntésén alapuló demokrácia működőképes maradjon. Ezzel együtt
pedig a politikai hatalomnak meg kell akadályoznia, hogy gazdasági érde¬
kek gyakorolják a demokráciát torzítani képes hatalmukat.
Az új szabályozás kialakítását különösen nehézzé teszi, hogy az adatokat
jellemzően multinacionális, az egyes államoktól ténylegesen vagy látszólag
független cégek gyűjtik, így a nemzetállamoknak a gazdasági élet szerep¬
lőivel kell valamilyen eddig nem szabályozott módon szerződniük.
Mindehhez nagyon világos identitással és felhatalmazással rendelkező
államapparátusra van szükség, amely a saját érdekein túllátva valóban
képes az állampolgárok érdekeit hatékonyan képviselni. Az én-alapú tár¬
sadalom helyét át kell, hogy vegye a közösségi érdekek képviselete. Az
alábbi ábrákat megtekintve ennek nem túl nagy az esélye, hiszen a szóhasz¬
nálat leginkább egy individualizálódó jövő felé mutat (egyetlen, optimiz¬
musra okot adó körülmény a , We can" fogalom használati gyakoriságának
növekedése).
Pontosan a fokozódó individualizáció miatt kell az államnak egyre ha¬
tározottabb és szabályozottabb módon ellátnia a közösség érdekeinek
képvieletét, akár úgy is, hogy azt az adatgyűjtést és felhasználást korlátozó
szabályok bevezetésével biztosítsa.
A le x @
1920-2019 » English(2019)+ Caseinsensitve Smonthing
* 166 *