Seite 126 [126]
A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
Komolyan szembe kell tehát nézni a kihívással, és a meglévő technikai
adottságok segítségével át kell alakítani a modern társadalmi struktúrákat.
Újra kell értelmezni az állam fogalmát, nem pedig visszamenekülni a , bé¬
keidőkbe". Hozzá kell segíteni az egyént, hogy megtalálja önmagát és a jö¬
vőjét. Mindebben a centralizálódó hatalomnak van a legfontosabb szerepe.
A hatalomnak rá kell mutatnia arra, ami fölötte van. Ahogy Jézus a perében
a bírója hatalmáról mondja: , Semmi hatalmad sem volna felettem, ha on¬
nan felülről nem adatott volna neked.""? A hatalomnak külső orientációs
pontra van szüksége. A hatalom önmagáért értelmetlen és véges. Erre utal
az is, amikor az eskü szövegében Istenre hivatkoznak az esküt tevők. Kü¬
lönben az eskü nem lesz több egy egyszerű, esetleg szankcionálható jog¬
nyilatkozatnál.
A hatalom működésének nem lehet más értelme, mint az élet szeretete
a maga egyéni és kollektív formájában egyaránt. Ennek kell tükröződnie
még a legnagyobb tragédiákból is. Amíg ezt nem tanulja meg az emberiség,
nem tud fenntartható jövőt teremteni.
Robert Fisch könyvében — sajät bôrén megtapasztalva a holokausztot,
ami nem más, mint a modern hatalomértelmezés egyik legborzasztóbb
diszfunkcidja — eljut oda, hogy még ebből a borzalomból kiindulva is az
élet szeretetéig lehet és kell eljutni. Könyvének alcíme: A Holokausztból
Fakadó Szeretet Tanulsága.?"
Az ember hatalma eszköz az ember önfelülmúlásához. Az önfelülmúlás
fogalmát az antik filozófia alkotta meg, és Aguinói Tamás alkalmazta
a természetjogi gondolkodásban, később pedig Max Scheler vezette be
a modern etikába. Az önfelülmúlás az emberi személy jellemzője, ami
Aguinói Tamás szerint két módon jelenik meg. Egyrészt az ember az ér¬
telmes természete segítségével az egész teremtett világot megérti, és így
közelebb jut Istenhez. Másrészt akarata segítségével képes a jót választani,
és azt a szeretet, mint a legnagyobb hajtóerő segítségével megvalósítani
a világban." Ez a két aspektus állandó egységben van egymással, és oda
vezet, hogy az ember alaptermészete szerint a jót teszi, a rosszat kerüli. Így
épül egy egyre tökéletesebb, az egyes embereket az anyagi valóságban is
,túlélő" világ, illetve így válik egyre tökéletesebbé az egyén is, egészen az
örökkévalóságig.
Az itt használt fogalmak többsége mára érthetetlenné vált. A nyugati
ember számára legalábbis elszakadt egymástól az örökkévalóság és
199 Jn 19,11
200 Fisch, Robert O.: Sárga csillag fénye, Veszprém, Oktker-Nodus, 1998.
201 Messner, Johannes: Das Naturrecht, 120-121.