Oldal 126 [126]
OCR
A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK Komolyan szembe kell tehát nézni a kihívással, és a meglévő technikai adottságok segítségével át kell alakítani a modern társadalmi struktúrákat. Újra kell értelmezni az állam fogalmát, nem pedig visszamenekülni a , békeidőkbe". Hozzá kell segíteni az egyént, hogy megtalálja önmagát és a jövőjét. Mindebben a centralizálódó hatalomnak van a legfontosabb szerepe. A hatalomnak rá kell mutatnia arra, ami fölötte van. Ahogy Jézus a perében a bírója hatalmáról mondja: , Semmi hatalmad sem volna felettem, ha onnan felülről nem adatott volna neked.""? A hatalomnak külső orientációs pontra van szüksége. A hatalom önmagáért értelmetlen és véges. Erre utal az is, amikor az eskü szövegében Istenre hivatkoznak az esküt tevők. Különben az eskü nem lesz több egy egyszerű, esetleg szankcionálható jognyilatkozatnál. A hatalom működésének nem lehet más értelme, mint az élet szeretete a maga egyéni és kollektív formájában egyaránt. Ennek kell tükröződnie még a legnagyobb tragédiákból is. Amíg ezt nem tanulja meg az emberiség, nem tud fenntartható jövőt teremteni. Robert Fisch könyvében — sajät bôrén megtapasztalva a holokausztot, ami nem más, mint a modern hatalomértelmezés egyik legborzasztóbb diszfunkcidja — eljut oda, hogy még ebből a borzalomból kiindulva is az élet szeretetéig lehet és kell eljutni. Könyvének alcíme: A Holokausztból Fakadó Szeretet Tanulsága.?" Az ember hatalma eszköz az ember önfelülmúlásához. Az önfelülmúlás fogalmát az antik filozófia alkotta meg, és Aguinói Tamás alkalmazta a természetjogi gondolkodásban, később pedig Max Scheler vezette be a modern etikába. Az önfelülmúlás az emberi személy jellemzője, ami Aguinói Tamás szerint két módon jelenik meg. Egyrészt az ember az értelmes természete segítségével az egész teremtett világot megérti, és így közelebb jut Istenhez. Másrészt akarata segítségével képes a jót választani, és azt a szeretet, mint a legnagyobb hajtóerő segítségével megvalósítani a világban." Ez a két aspektus állandó egységben van egymással, és oda vezet, hogy az ember alaptermészete szerint a jót teszi, a rosszat kerüli. Így épül egy egyre tökéletesebb, az egyes embereket az anyagi valóságban is ,túlélő" világ, illetve így válik egyre tökéletesebbé az egyén is, egészen az örökkévalóságig. Az itt használt fogalmak többsége mára érthetetlenné vált. A nyugati ember számára legalábbis elszakadt egymástól az örökkévalóság és 199 Jn 19,11 200 Fisch, Robert O.: Sárga csillag fénye, Veszprém, Oktker-Nodus, 1998. 201 Messner, Johannes: Das Naturrecht, 120-121.
