Page 115 [115]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
nyesülését. És ennek a vizsgálaton alapuló tudástípusnak az alapzatán rendez¬
kedtek be az ún. ,embertudományok?: pszichiátria, pszichológia, szociológia."
Mivel a posztmodernitás tagadó és bizonytalanító magatartása nem ho¬
zott a fenntarthatóság szempontjából eredményt, munkánkban ezektől az
elméletektől visszalépve megkíséreljük követni Guardini hipotézisét, amely
szerint az újkor véget ért, és van lehetőség a további, tudományos értelem¬
ben is vett fenntartható fejlődésre. A modern kor végét akkoriban talán
leginkább Auschwitz jelentette, amely , után verset írni barbárság.""" Ebből
a fájdalomból akkor — kevés kivételtől eltekintve — rezignáció született. Ilyen
kivételt jelent Guardini!"? munkássága és legújabban a haláltábort túlélő
Robert Fisch írásai, aki egyértelműen kiáll amellett, hogy a legnagyobb
borzalom utän is a szeretetnek kell gyözedelmeskednie.'”?
Jól látszik tehát, hogy a hatalom kérdése kulcskérdés az állam, és ezen be¬
lül a jogvédelem értelmezésében. Úgy tűnik, a mesterséges panoptikum, az
egyén nyílt vagy burkolt átnevelése nem vezetett eredményre, a boldog jövő
— tudományosan igazolt módon — nem jöhet el. Az emberiség elpusztítja
önmagát, a kérdés csak az, hogy mikor. Ebben a kontextusban nagyon nehéz
a jövőjéért igazán felelős egyént elképzelni, sőt a hatalom is csak rövidtávú
érdekekben gondolkodhat. Ezt a paradigmát kérdőjelezi meg Guardini, ami¬
kor azt állítja, az ember a hatalmat azért kapta, hogy egyre teljesebben, a Te¬
remtőjére egyre jobban hasonlítva élhesse és adhassa tovább az életét. Nem
lehet és nem is kell visszatérni a középkor szellemileg ártatlan , pásztor"
világába. Ám ki kell jutni a ,panoptikum" rezignált világából.
Ahogy láttuk, az embert felügyelő tudományok egyre inkább elszakadtak
az erkölcs és a vallás fogalmaitól. Első lépésben megpróbálták hatalmuk
alá gyűrni ezeket, részben a cuius regio eius religio elv alapján, később
inkább lemondtak róluk. Egyre tudatosabban szakadt el a tudomány, a po¬
litika, a gazdaság, a művészet és a pedagógia ezektől a fogalmaktól.""! Ha
16 Szigeti Péter: A hatalom filozófusa — az államról, Eszmélet, 17. évf., 2005. tél, http://www.
eszmelet.hu/szigeti peter-a-hatalom-filozofusa-az-allamrol/ (Letöltés: 2018. július 16.)
Adorno, Theodor: Elkételezettség in Láng Rózsa (szerk.): A művészet és a művészetek, Budapest,
Helikon, 1998; Szűcs Terézia: Adorno: esztétika Auschwitz után, Vigilia, 76. évf., 2011/7, https://
vigilia.hu/archivum/index.php?route=product/product&product_id=23321&search=adorno
(Letöltés: 2021. április 27.)
Guardini, Romano: Az Újkor vége. A hatalom, Budapest, Vigilia, 1994.
19 Fisch, Robert O.: Sárga csillag fénye, Veszprém, Oktker-Nodus, 1998.
180 Foucault egyik archetípusa a pásztor. Ez a középkor gondoskodó, az egyént terelő magatartását
jelzi.
181 Guardini: Az újkor vége, 38.
177
178
Ss
* 114 +