Oldal 111 [111]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
természettudományos eredményekről is, akár a természettudomány kife¬
jezési eszközeinek felhasználásával. Ehhez pedig nem a természettudomá¬
nyos fejlődést kell lelassítani (amit egyébként nem is lehetne), hanem az
etika tudományának fejlődését kell felgyorsítani. Ebben a dialógusban
a jogtudomány feladata lehet, hogy tisztázza a normarendek közti bonyolult
hálózati összefüggéseket, feltárva a szabályozáskomplexitás alapjait, a köz¬
igazgatás-tudományé pedig, hogy megtalálja a gyakorlati beavatkozási le¬
hetőségeket az emberek hétköznapjain keresztül, hiszen , a közigazgatás¬
tudományban nincsenek kialakultnak mondható metodológiai standardok,
nincs egyetlen (vagy kisszámú) üdvözítő módszer, hanem módszerek
vannak, melyek egy azonosan feltett kérdés megválaszolását különfélekép¬
pen teszik lehetővé. Azaz néhány általános, tudományos kikötés és társa¬
dalomtudományi elvárás betartása mellett lehetséges megalapozott elmé¬
letkifejtés, új kutatási eredmények megalkotása."
Ez a megállapítás sok szempontból az ellenkezője annak, amit eddig
tapasztalhattunk a jogtudomány pozitiválódása és a közigazgatás-tudomány
operacionalizálódása során. A generális változás elkerülhetetlensége miatt
mégis érdemes megfontolni, hogyan lehetne ebbe az új irányba nyitni.
A jogi szabályozás újabb és újabb jogrétegei jelennek meg, a jogszabályok
és a bíróságok döntései egyre nagyobb számban elérhetők"" és vehetők figye¬
lembe. Az állandósult változás és normakollízió bizonytalanságot és bizal¬
matlanságot okoz. A technikai jogot csak a technika eszközeivel lehetünk
képesek követni és alkalmazni. Mindez egyrészről a hatékonyság növekedésé¬
hez, másrészről viszont egyfajta szkepszishez is vezet a normák alanyaiban.
Egyes megállapítások szerint a jogrendszer , erkölcsiesedését" tapasztal¬
juk napjainkban. , Paradoxonnak tekinthető, hogy a szervezett és egyéb
bűnözés félelmetes szaporodása, a terrorizmus, a korrupció, a prostitúció,
az erőszak és kegyetlenkedés, a kábítószer-fogyasztás, a biogenetikai és
biomedicinális visszaélések terjedésének időszakában az alkotmány és
a jogrendszer erkölcsiesedéséről beszélhetünk." Ez a kijelentés a szóelem¬
zések által nem nyert bizonyítást, fordítva azonban igaz: minél kevésbé van
erkölcse a polgároknak, annál nehezebb technikai úton vezetni, irányítani,
szabályozni az államot. Ezt az erkölcsöt — az esetleges próbálkozások elle¬
10 Iván Dániel: Egy összegző közigazgatás-tudományi alapmunka — gondolatok Koi Gyula köny¬
véről, Magyar Közigazgatás, 2017/1, 238—24.6, https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/
PPB-MK 2017 1 Ivan Egy osszegzo kozigazgatas-tudomanyi.pdf (Letöltés: 2018. július 15.)
vm Adam Antal: A közigazgatás értékkötöttsége az alkotmányos jogállamban, Tér és Társadalom,
13. évf., 1999/3, 19-36.
1 Uo., 33.
e 110"