Page 108 [108]
OCR
A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK ban, még élt a hegeli álom a szabályozható, államban megnyilvánuló altruizmussal kapcsolatban. Egyre erősödtek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos hiedelmek. Ebben az időben Wolfahrt Pannenberg a Mi az ember? című munkájában igyekszik leírni a legalapvetőbb társadalmi viszonyokat. A normarendek, és különösen a jog normarendjének vonatkozásában kiemeli, hogy annak alapja a , hűséges szeretet". Az, hogy az emberek tartósan kitartanak egymás mellett, mind társadalmi szerepeikben, mind személyükben. , A szeretet azt jelenti, hogy mindenkori embertársammal együtt közös emberi rendeltetésünk megragadására törekszem." Meghatärozäsa alapján ebből a szeretetből fakad az a tág értelemben vett jog, amely részben pozitív jog, részben pedig a társadalom gyakorlatában megjelenő élő jog. Fontos felismerése, hogy ennek a jognak a megvalósulásához nem szabad különválasztani a személyes közösséget (Gemeinschaft) és a társadalmi szerveződéseket (Gesellschaft) egymástól, mint ahogyan azt a szakirodalom gyakran tette. Az emberek közössége és szervezett rendjük öszszetartozik. A szerveződés, optimalizálás csak és kizárólag a közösség, és végső soron az egyén érdekében jöhet létre. Ehhez teszi még hozzá Pannenberg, hogy mindez Isten akaratából van így, tehát a pozitív jog is bizonyos értelemben az ember cselekvéséből megnyilvánuló isteni akarat. A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK Részletesebben megvizsgálva a humanizálás és optimalizálás feladatát, nem kerülhetjük meg, hogy a társadalmi kapcsolati hálózatokkal foglalkozzunk. Sajátos, hogy jogtudományi oldalról ezideig még keveset elemezték az állampolgárok és a közigazgatás egyes hivatalainak kapcsolati rendszerét. Sok publikáció jelent meg ugyan a közigazgatás-ügyfél viszony kérdésében, azonban kevés olyan van, amelyik az egyén-hivatal kapcsolatrendszert vizsgálja. A klasszikus társadalmihálózat-elmélet szerint két alaptípusa van az emberek közötti kapcsolatoknak: a gyenge és az erős kapcsolatok." Ezt a megközelítést pontosítja néhány olyan kutatás, amely külön vizsgálja az állampolgár és az intézményrendszer (hivatalok) viszonyát, három kapcsolati formát különböztetve meg: a bonding, a bridging, és a linking típusút. Itt a bonding típusú kapcsolat leginkább az erős, 162 Pannenberg, Wolfahrt: Mi az ember?, Budapest, Egyházfórum, 1991, 75. 163 Granovetter, Mark: A gyenge kötések ereje. A hálózatelmélet felülvizsgálata, in Angelusz Róbert — Tardos Róbert (szerk.): Társadalmak rejtett hálózata, Budapest, Magyar Közvéleménykutató Intézet, 1991, 371—400. e 107 "
