Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000026/0000

Értékalapú (köz)igazgatás

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Birher Nándor
Title (EN)
Values-based (public) Governance
Field of science
Jogtudomány / Law (12870)
Series
Károli könyvek. Monográfia
Type of publication
monográfia
022_000026/0106
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 107 [107]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000026/0106

OCR

II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN visszásságai mindaddig nem fordulhatnak jobbra, amíg nem gondoskodunk hatékonyan arról, hogy jogászaink — ahelyett, hogy azon kevéstől is megfosztanánk őket, ami a fennálló intézményekben filozófiai épülésükre serkent — végre magasztos hivatásuknak megfelelő filozófiai képzésben részesiiljenek.”! Úgy tűnik, nehéz újat mondani, azonban talán még annál is nehezebb a már számtalanszor megfogalmazott elveket végre a gyakorlatban is alkalmazni. Az alábbiakban táblázatban mutatjuk be, hogy csak a három normarend, a jog, a vallás és az erkölcs együttműködése során lehetséges az emberi együttélés teljes körű szabályozása. A jog esetében az egyén saját érdekei mentén cselekszik, a , mindent szabad, ami nem tilos" elv jegyében. Hogy ezt a túlzó autonómiát féken lehessen tartani, szükség van a mások (közösség) által elfogadott szankciókra. Az erkölcs esetében a cél magában hordja a közösség érdekeit is — az egyén felismeri, hogy nem életképes a többiek nélkül. Mind a cél felismerése, mind pedig az esetleges szankciók vonatkozásában keverednek az autonóm és heteronóm elemek. Az erkölcsi szabályok vonatkozásában a közösség a csoportból való kizárással szankcionál, jellemzően nem szabatoson leírt eljárási szabályok szerint. A vallás esetében a cselekvés célja az emberen kívül esik. Az ember felismeri, hogy nem rendelkezik teljes mértékben a saját életével. Éppen ezért a léte célját nem ő, hanem Isten határozza meg. Pontosan emiatt a felismerés miatt nincs is szükség heteronóm szankcióra. A vallásban az egyén maga néz szembe a felelősségével önmagában. A fizikai szankció, a kirekesztés elmarad. Jog Erkölcs Vallás Cél autonóm autonóm/ heteronóm heteronóm Szankció heteronóm autonóm/ autonóm heteronóm A normarendek jellegzetességeinek összefoglalása a cél és a szankció szempontjai alapján. A második világháború utáni nyugati fellendülés éveiben gyakran beszéltek egyfajta ,antropocentrikus" fordulatról, amelynek során az ember szociális természetét megragadva hívták fel a figyelmet az igazságos állam megalkotásának lehetőségére. Ekkortájt, különösen a német gondolkodók161 Uo. * 106 +

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.1 MB
Permalink to jpg
022_000026/0106.jpg
Permalink to ocr
022_000026/0106.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu