Oldal 106 [106]
A KÖZIGAZGATÁS MINT TECHNIKAI IRÁNYÍTÁS
párhuzamosan élénken élt az erkölcsi és a vallási elkötelezettség is. Az,
amiről a következőkben szó lesz, nem példa nélküli a történelmünkben.
Mára az önmagát tudományosnak tartó modernség elhatárolódott a jog
és az erkölcs normarendjeitől, pedig ezek nélkül nem értelmezhető az em¬
beri lét, pontosabban a fenntartható emberi lét. A jövőben biztosítani kell,
hogy az erkölcs és vallás szabályairól a tudományos terminológia haszná¬
latával legyünk képesek beszélni. Nem a tudományok, beleértve a jogtudo¬
mány fejlődését kell korlátozni valamiféle vallási vagy erkölcsi elvekre való
hivatkozással, mint ahogy teszik azt egyes újabban megerősödő vallási
alapú jogrendek, hanem a vallás és erkölcs, mint normarend elméletét olyan
módon kell kidolgozni, hogy az az egyéb tudományok számára is értelmez¬
hető legyen. Minderre azért van szükség, mert az emberi kooperáció sza¬
bályozása elképzelhetetlen tisztán pozitív jogi eszközökkel.
Az ember túl okos ahhoz, hogy pusztán a jog szankciói megfékeznék rossz¬
ra hajló természetét. Ez a felismerés szintén nem új, hiszen még az 1900-as
évek elején megfogalmazta őket Franz Brentano""? a következők szerint:
A jogásznak tehát, ha korát valóban meg akarja érteni és benne építőleg akar
hatni, tudnia kell ezekről a törekvésekről és lélektani törvényekről, amiként
a természetes jog és természetes erkölcsiség tanairól is. Ez utóbbiak, mint
vizsgálódásunkban megmutattuk, kezdetben nem álltak fenn, hanem — ha
ugyan reménykedhetünk az eszmények teljes megvalósulásában — az erkölcsi
és jogi fejlődés végpontját fogják jelenteni. Így mutatkozik meg, hogy a jogtu¬
domány, a politika és a filozófia, ahogyan Leibniz is mondta, egymással belső¬
leg bonyolult összefüggésben állnak."
Brentano le is vonja a meglehetősen gyakorlati következtetést, amelynek
érdemi megvalósulása mind a mai napig kétséges: ,,[...] állami életünk
is kivitelezhetetlen lenne. A termelés ily módon megvalósuló erőteljes egysége, amely minden,
szabad akaratából csatlakozni kívánó ország előtt nyitva áll, és amely a tagállamoknak az ipari
termeléshez szükséges alapvető anyagokat egyenlő feltételek mellett fogja biztosítani, megveti
a gazdasági egység tényleges alapjait. A termelés az egész világ rendelkezésére áll majd megkü¬
lönböztetés vagy kirekesztés nélkül, annak érdekében, hogy hozzájárulhasson az életszínvonal
emeléséhez és a békés tevékenységek fejlesztéséhez. Az erőforrások bővülésének köszönhetően
Európa képes lesz arra, hogy egyik alapvető feladatának, azaz az afrikai kontinens felvirágozta¬
tásának megvalósítására törekedjék." Robert Schuman 1950. május 9-i nyilatkozata, https://
europa.eu/european-union/about-eu/symbols/europe-day/schuman-declaration_hu (Letöltes:
2021. äprilis 27.)
Aki erkölcsi meggyőződése miatt (pápai tévedhetetlenség dogmája elleni tiltakozás) még a papi
hivatásáról is lemondott.
160 Brentano, Franz: Az erkölcsi ismeret eredete, Budapest, Kossuth, 1994, 87.
15°
©
-105 +