Oldal 99 [99]
OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN azokért a döntésekért, amelyeket meg kellett volna hozniuk. ,, Politikai akaratukat nem erősítette meg a felelősségvállalás etikai alapú szándéka.”!°3 De talán még ennél is nagyobb probléma a gazdaság működésének korrupciója. A Német Szövetségi Köztársaságban a , vesztegetés díja" még 1999-ig leírható volt az adóból (nützliche Aufwendungen). Küng megállapítása szerint mind a mai napig a rövidtávú érdekek miatt a menedzserek hajlandók erkölcsileg megkérdőjelezhető magatartásra. Ennek egyik aktuális megnyilvánulása a CO5-kibocsátási értékek manipulációja az autógyáraknál. A verseny rákényszeríti a gazdasági társaságokat az erkölcsi és gyakran a jogi szabályok megszegésére is. Ahogy a gazdaságban, úgy a politikában is egyre gyakrabban és nyíltabban jelenik meg a korrupció és a hazugság. Küng erre példaként az iraki háborút, illetve a Guantanamo szigetén történt emberkínzásokat hozza fel. Mindegyik esetben elmondható, hogy a hasznosság rövidtávú elve felülírja mind az erkölcsi, mind pedig a jogi szempontokat. Mivel nagyon nagy a kísértés, ezért fontos a folyamatos önreflexió és a felelős magatartás. Fel kell ismerni, hogy a világ összes embere függ egymástól, egy ország nem teremtheti meg saját jólétét a többiek kizsákmányolásával, mivel a lokális cselekményeknek a technológia fejlődése miatt azonnali globális hatásai vannak. A nemzetek saját felelőssége, hogy szabályozásukban legyenek tekintettel a globális vonatkozásokra is. A verseny és az önzés nem vezetnek tartós eredményre, a túlélés egyetlen garanciája a kooperáció lehet. Mivel ezek a fogalmak teljesen újak, ki kell dolgozni a kooperációnak azokat a módjait, amelyek mellett az eddig elért vívmányok megtarthatóak maradnak, azonban lehetőséget adnak másoknak is az emberhez méltó életre. Ennek alapjainál a Hágai Nemzetközi Bíróság egyik bírája, Max Huber (18741960) által kidolgozott, a nemzetközi etikáról szóló alapelvek állhatnak. Eszerint a nemzetközi etika meghaladja a nemzetközi jog fogalmát, mivel sem a jog, sem a szokás nem állhat fenn tartósan, ha azt nem alapozza meg az erkölcs. A következő korok politikusainak feladata lesz, hogy ezt az erkölcsöt képesek legyenek a jog rendszerével összehangolni. Itt semmiképp sem valamiféle , legmagasabb" elvről, mint struktúráról van szó, amelyet , alkotmányozni" kell a nép számára. Sokkal inkább a személyes belső felelősség megtalálásáról, és az annak megfelelő következetes cselekvésről. Ezt az etikát nem elmagyarázni, elrendelni, hanem csak felmutatni lehet. 153 They political will also was not reinforced by an ethically based intent to assume responsibility.” (Kiing: Global Ethic, Law and Politics) * 98 «
