Oldal 99 [99]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
azokért a döntésekért, amelyeket meg kellett volna hozniuk. ,, Politikai
akaratukat nem erősítette meg a felelősségvállalás etikai alapú szándé¬
ka.”!°3 De talán még ennél is nagyobb probléma a gazdaság működésének
korrupciója. A Német Szövetségi Köztársaságban a , vesztegetés díja" még
1999-ig leírható volt az adóból (nützliche Aufwendungen). Küng megál¬
lapítása szerint mind a mai napig a rövidtávú érdekek miatt a menedzse¬
rek hajlandók erkölcsileg megkérdőjelezhető magatartásra. Ennek egyik
aktuális megnyilvánulása a CO5-kibocsátási értékek manipulációja az
autógyáraknál. A verseny rákényszeríti a gazdasági társaságokat az erköl¬
csi és gyakran a jogi szabályok megszegésére is. Ahogy a gazdaságban,
úgy a politikában is egyre gyakrabban és nyíltabban jelenik meg a korrup¬
ció és a hazugság. Küng erre példaként az iraki háborút, illetve a Guan¬
tanamo szigetén történt emberkínzásokat hozza fel. Mindegyik esetben
elmondható, hogy a hasznosság rövidtávú elve felülírja mind az erkölcsi,
mind pedig a jogi szempontokat. Mivel nagyon nagy a kísértés, ezért fon¬
tos a folyamatos önreflexió és a felelős magatartás. Fel kell ismerni, hogy
a világ összes embere függ egymástól, egy ország nem teremtheti meg
saját jólétét a többiek kizsákmányolásával, mivel a lokális cselekmények¬
nek a technológia fejlődése miatt azonnali globális hatásai vannak.
A nemzetek saját felelőssége, hogy szabályozásukban legyenek tekintettel
a globális vonatkozásokra is. A verseny és az önzés nem vezetnek tartós
eredményre, a túlélés egyetlen garanciája a kooperáció lehet. Mivel ezek
a fogalmak teljesen újak, ki kell dolgozni a kooperációnak azokat a mód¬
jait, amelyek mellett az eddig elért vívmányok megtarthatóak maradnak,
azonban lehetőséget adnak másoknak is az emberhez méltó életre. Ennek
alapjainál a Hágai Nemzetközi Bíróság egyik bírája, Max Huber (1874¬
1960) által kidolgozott, a nemzetközi etikáról szóló alapelvek állhatnak.
Eszerint a nemzetközi etika meghaladja a nemzetközi jog fogalmát, mivel
sem a jog, sem a szokás nem állhat fenn tartósan, ha azt nem alapozza
meg az erkölcs. A következő korok politikusainak feladata lesz, hogy ezt
az erkölcsöt képesek legyenek a jog rendszerével összehangolni. Itt sem¬
miképp sem valamiféle , legmagasabb" elvről, mint struktúráról van szó,
amelyet , alkotmányozni" kell a nép számára. Sokkal inkább a személyes
belső felelősség megtalálásáról, és az annak megfelelő következetes cse¬
lekvésről. Ezt az etikát nem elmagyarázni, elrendelni, hanem csak felmu¬
tatni lehet.
153 They political will also was not reinforced by an ethically based intent to assume responsibility.”
(Kiing: Global Ethic, Law and Politics)
* 98 «