Oldal 91 [91]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
jogszabályokat állíthassunk elő. Pillanatnyilag még elképzelhetetlen, hogy
a jogszabályok tartalmi részének kialakítása mesterséges intelligencia se¬
gítségével történjen. Ebben a folyamatban az áttörést valószínűleg nem az
Országgyűlés jogalkotása, hanem a tömegesebb és gyakran formálisabb
rendeletalkotás gépiesítése fogja meghozni. Ehhez viszont az első lépés,
hogy elkészüljön az ezeket a jogalkotási folyamatokat is támogató egységes
rendszer.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a közigazgatás — figyelemmel
a mai globális társadalmi és technikai kihívásokra — jelentős változások
előtt áll. A hazánkban elindult folyamatok egyrészt megpróbálják az állam
stabil identitását megalapozni, különös tekintettel az Alaptörvényre. Más¬
részt elindult a jogalkotás technikájának átalakítása is. Még mindkét terü¬
leten sok tennivaló akad. Hogy pontosan hova jutottunk napjainkra a jog¬
alkotás és jogalkalmazás területén, az különböző normák összekapcsolásával,
az erkölcs és vallás terminológiájának a használatával, a következő elem¬
zéseink mutatják majd be.
A közigazgatási bíróságok szerepe
Az imént felvázolt elvek gyakorlattá alakításában a részrendszerek kap¬
hatnak feladatot. Egy ilyen részrendszer a munkánkban vizsgált közigaz¬
gatási bíráskodás is. A hazai közigazgatásban elindult a közigazgatási
bíróságok kiépítésének folyamata, amely folyamat a kézirat elkészülte
idején — javarészt nemzetközi nyomásra — visszájára fordult, ha lehet, még
a korábbinál is erőtlenebb közigazgatási bírósági utat kialakítva.
A közigazgatási bíróság kialakítása nemcsak a jogtörténeti nosztalgia
miatt lett volna lényeges, hanem azért is, hogy a közigazgatás egyre haté¬
konyabb rendszereivel szemben az állampolgár egy, a közigazgatási szer¬
vektől független, ámde mégis szakértő instancia előtt érvényesíthesse jo¬
gait. Ahhoz, hogy ez a rendszer működni tudjon, elengedhetetlen lett
volna egy olyan bírósági rendszer kialakítása, amelyben a bírák szakembe¬
rek, akik a közigazgatás jellegzetességeit ismerve törekednek a jogviták
(igazságos) megoldására és nem valamiféle politikai lojalitást tartanak szem
előtt. Ez a szempont egyformán szolgálja egy nagyobb értelmezési hori¬
zontban magát a politikai hatalmat és az állampolgárok személyes, közvet¬
len érdekét. Ezek a bíróságok, és különösen a felsőbíróság lehetett volna
felelős azért, hogy a technikai optimalizáció és az ,ember" közvetlen céljai
+ 90 +