Page 88 [88]
OCR
AZ ÁLLAM MINT TECHNOLÓGIAI BEFEKTETŐ gyökeresen meghatározva ezzel a következő generációk jövőjét is." Az állam egyszerre technológiai befektető és technológiai jogalkotó is a verseny globalizált világában. Az állam aktív szerepe nélkül elképzelhetetlen lenne a megújuló energiák használata, az adatvagyon megnyugtató kezelése, a hatalmas költségigényű legújabb kutatások finanszírozása. Izgalmas kérdés, hogy ezeken a területeken az állam mennyiben képes arra, hogy megvédje polgárait, vagy éppen a Föld lakosságát, továbbá, hogy van-e ezeknek az igazgatási döntéseknek bármiféle független kontrollja? Elégséges-e ezeket a döntéseket csak a politikai közbeszéd szintjén kezelni? Képes-e egyáltalán az átlagos állampolgár átlátni a bonyolult technikai problémákat és ezek hatásait? Jelenleg az igazgatás ezen kérdéseinek a kontrolljával nem foglalkozik egyetlen társadalmi intézmény sem, noha valójában ezek a döntések határozzák meg — úgy tűnik — az egész emberiség jövőjét. Ezeken a pontokon dől el, hogy az egyes nemzeti alakulatok képesek-e valóban globális hatásokat elérni? Amíg a történelem folyamán az egyes államok a saját struktúráikat erősítették meg, és ehhez képest kellett a közigazgatási rendszereiket megformálni, addig napjainkra új, a nemzeti kompetenciákon túlmutató, globális felelősségi formák jelennek meg. Ennek a globális, technikai felelősségnek gyakorlatilag nincs kontrollja. A megfelelő kontrollrendszerek kialakításához elengedhetetlen, hogy a jog, az erkölcs és a vallás normatív rendszerei képesek legyenek az együtt-szabályozásra. Különösen figyelemmel kell lenni az egyes nemzeti és nemzetek feletti érdekek és értékek összehangolására. Közös alapként olyan értékek kell hogy álljanak, mint az egyenlőség (az emberi személyek, mint abszolút értékű létezők vonatkozásában), az átláthatóság (az információhoz való szabad és egyetemes hozzáférés) és a kölcsönös bizalom. Ezek hiányában az állam, mint technológiai befektető, olyan versenybe száll be, amelynek kimenete teljesen egyértelműen káosz lesz. A tartós, hatékony működés csak az egyértelmű, egyetemes célok világos megfogalmazása esetén képzelhető el. 1388 Birher Nándor — Abonyi János — Veress Gábor: A szellemtudomány és a természettudomány viszonya a kutatasban — kutatdserkélcs, Magyar Bioetikai Szemle, 2015/4, 137-147. .87 +
