Page 88 [88]
AZ ÁLLAM MINT TECHNOLÓGIAI BEFEKTETŐ
gyökeresen meghatározva ezzel a következő generációk jövőjét is." Az
állam egyszerre technológiai befektető és technológiai jogalkotó is a ver¬
seny globalizált világában. Az állam aktív szerepe nélkül elképzelhetetlen
lenne a megújuló energiák használata, az adatvagyon megnyugtató keze¬
lése, a hatalmas költségigényű legújabb kutatások finanszírozása. Izgal¬
mas kérdés, hogy ezeken a területeken az állam mennyiben képes arra,
hogy megvédje polgárait, vagy éppen a Föld lakosságát, továbbá, hogy
van-e ezeknek az igazgatási döntéseknek bármiféle független kontrollja?
Elégséges-e ezeket a döntéseket csak a politikai közbeszéd szintjén kezel¬
ni? Képes-e egyáltalán az átlagos állampolgár átlátni a bonyolult techni¬
kai problémákat és ezek hatásait? Jelenleg az igazgatás ezen kérdéseinek
a kontrolljával nem foglalkozik egyetlen társadalmi intézmény sem, noha
valójában ezek a döntések határozzák meg — úgy tűnik — az egész embe¬
riség jövőjét. Ezeken a pontokon dől el, hogy az egyes nemzeti alakulatok
képesek-e valóban globális hatásokat elérni?
Amíg a történelem folyamán az egyes államok a saját struktúráikat
erősítették meg, és ehhez képest kellett a közigazgatási rendszereiket meg¬
formálni, addig napjainkra új, a nemzeti kompetenciákon túlmutató, glo¬
bális felelősségi formák jelennek meg. Ennek a globális, technikai felelős¬
ségnek gyakorlatilag nincs kontrollja. A megfelelő kontrollrendszerek
kialakításához elengedhetetlen, hogy a jog, az erkölcs és a vallás normatív
rendszerei képesek legyenek az együtt-szabályozásra. Különösen figyelem¬
mel kell lenni az egyes nemzeti és nemzetek feletti érdekek és értékek
összehangolására. Közös alapként olyan értékek kell hogy álljanak, mint az
egyenlőség (az emberi személyek, mint abszolút értékű létezők vonatkozá¬
sában), az átláthatóság (az információhoz való szabad és egyetemes hozzá¬
férés) és a kölcsönös bizalom. Ezek hiányában az állam, mint technológiai
befektető, olyan versenybe száll be, amelynek kimenete teljesen egyértel¬
műen káosz lesz. A tartós, hatékony működés csak az egyértelmű, egyete¬
mes célok világos megfogalmazása esetén képzelhető el.
1388 Birher Nándor — Abonyi János — Veress Gábor: A szellemtudomány és a természettudomány
viszonya a kutatasban — kutatdserkélcs, Magyar Bioetikai Szemle, 2015/4, 137-147.
.87 +