Seite 87 [87]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
Az objektív jogvédelmi funkció során a bíróság jogosulttá válik arra,
hogy ellenőrizze a közigazgatási határozatok törvényességét. Vannak
ugyanis olyan esetek, amikor nem elégséges kizárólag a szubjektív oldalról
indulva, az egyes alanyokra bízni a közigazgatás működésével kapcsolatos
vitás kérdések bírói fórum elé való terjesztését.
A bírói döntés szükségessége az objektív jogvédelem szempontjából —
magától értetődően — a hatalommegosztás elvének alkalmazása miatt is
szükségszerű. A fékek és egyensúlyok rendszerében nem telepíthető a feladat
és a felelősség kizárólag a szubjektumra. Szükség van arra is, hogy a bírói
döntéshozás saját jogon is kontrollt gyakorolhasson a közigazgatás jogsze¬
rűségével kapcsolatban. Ráadásul erre a kontrollra két szempontból is
szükség lehet. Az első egyszerűen a jogerő szempontja. A bírói döntés
anyagi jogerőt adhat a közigazgatási döntésnek. Ez az anyagi jogerő tisztán
a közigazgatásban nem létezik. A bírói döntés stabilizálhatja végső soron
a közigazgatási döntéseket. A másik szempont a tárgyi jogrend védelme,
mivel a bíróság felülvizsgálhatja és felülvizsgálja a közigazgatási döntések
törvényességét.
Ahogy látható, a közigazgatási jogviszony egy olyan speciális aszimmet¬
rikus viszony, amelynek a jogvédelme is sajátos szabályokat igényel. Soro¬
zatosan jelennek meg tanulmányok abban a kérdésben, hogy mennyiben
van szükség önálló közigazgatási bíróságokra. A kérdés gyakorlati szem¬
pontjain túl azonban az is fontos, hogy milyen sajátosságokkal kellene hogy
rendelkezzen egy ilyen bíróság? Milyen tartalmi, ezen belül milyen sajátos
etikai vonatkozásai lehetnek a — legalábbis funkciójában önálló — közigaz¬
gatási bíráskodásnak? A kérdés megválaszolásánál mindenképp figyelem¬
mel kell lenni a közigazgatási jogvédelem objektív és szubjektív oldalának
szétválasztására.
AZ ÁLLAM MINT TECHNOLÓGIAI BEFEKTETŐ
A közigazgatás és az ezzel kapcsolatos jogvédelem fejlődésének egy új,
eddig ebből a szempontból nem vizsgált területe, hogy az állam milyen
igazgatási lépéseket tesz állampolgárai érdekében. Maga az állam, mint
a társadalom alrendszereinek egyik tevékeny szereplője ritkán kerül a jogi
reflexió középpontjába. Az egyes államok nemcsak egyszerűen politikai
felelősséget viselnek, hanem számottevő részesei is lesznek az emberiség
egészét érintő tudományos döntéseknek. Az államok megjelennek a kör¬
nyezetvédelem, az adatbiztonság, a genetika szabályozási területén,
+ SG *