Page 86 [86]
OCR
AZ ÁLLAM ÉS A KÖZIGAZGATÁSI JOGVÉDELEM olyan helyzet áll elő, amikor a tagállami jogalkotó számára ugyan egyértelműen fennáll a jogalkotási kötelezettség az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály megváltoztatásának és az okozott érdeksérelem kiküszöbölésének (reparáció) vonatkozásában, ugyanakkor annak konkrét tartalma tekintetében — mivel a bírósági ítélet maga semmilyen támpontot, keretet nem nyújt a megállapított jogellenesség megszüntetésének módjára — lényegében szuverén módon járhatna el. Az ítélet végrehajtását célzó , egyeztetési folyamatban" a Bizottság maga dönti el, hogy milyen anyagi és eljárásjogi jogalkotási aktus felel meg a számára, illetve van összhangban a Bíróság ítéletével (a Bizottság voltaképpen gyámkodik a tagállam felett). Vagyis a Bizottság ebben az eljárásban az uniós jog tekintetében jogértelmező szerepet lát el. Ebben a jogviszonyban a Bizottság , közigazgatási szervként" jelenik meg, amihez képest -— a jelenlegi gyakorlat szerint — a tagállam alárendelt helyzetben van. Itt egy olyan, a közigazgatási jogviszonyhoz hasonlító jogviszony jön létre, azzal, hogy nincs érdemi kontroll a Bizottság jogértelmezése, jogalkalmazása felett (vö. közigazgatási bíráskodás). Azt láthatjuk, hogy egy informális jellegű , egyeztetési folyamat" keretében a Bizottság lényegében a tagállami szuverén helyett, annak gyámjaként maga határozza meg az adott jogviszony szabályozási kritériumait. Mindez a tagállami jogbiztonság sérelmévelis járhat — szélsőséges esetben. Pontosan ilyen kérdésekben nagyon fontos lenne, hogy legyen egy olyan, nemcsak a jogalkotás, illetve végrehajtás, hanem az igazságszolgáltatás vonatkozásában is kompetens fórum, amely a joggyakorlat alakításában hatékonyan részt tud venni. Részben erre a feladatra (már ami az alaposan kidolgozott hazai joggyakorlat megteremtését illeti) alkalmasak lehettek volna a közigazgatási bíróságok. Dogmatikai kérdések A közigazgatási jogvédelem két szempontból közelíti meg az egyén—állam viszonyt. A közigazgatási jogvédelem szubjektív oldala, hogy az állam hatalmával szemben álló alanyt, az alanyi jogokat és érdekeket védve kell eljárni. A szubjektív jogvédelem legmarkánsabb eleme a közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatának a lehetősége. Azokat a közigazgatási döntéseket, amelyek a személyekre nézve jogokat vagy kötelezettségeket állapítanak meg, egy, az igazgatáson kívüli másik rendszer, a bíróság vizsgálhat felül. A 2/2004. KJE szerint , a jogvédelem terjedelmét a fél anyagi jogán esett sérelem határolja körül; a keresetindítás feltétele, hogy a közigazgatási határozat a fél anyagi jogát sértse vagy veszélyeztesse." .85 +
