Oldal 86 [86]
AZ ÁLLAM ÉS A KÖZIGAZGATÁSI JOGVÉDELEM
olyan helyzet áll elő, amikor a tagállami jogalkotó számára ugyan egyértel¬
műen fennáll a jogalkotási kötelezettség az uniós joggal ellentétes nemzeti
jogszabály megváltoztatásának és az okozott érdeksérelem kiküszöbölésé¬
nek (reparáció) vonatkozásában, ugyanakkor annak konkrét tartalma tekin¬
tetében — mivel a bírósági ítélet maga semmilyen támpontot, keretet nem
nyújt a megállapított jogellenesség megszüntetésének módjára — lényegében
szuverén módon járhatna el. Az ítélet végrehajtását célzó , egyeztetési folya¬
matban" a Bizottság maga dönti el, hogy milyen anyagi és eljárásjogi jogalko¬
tási aktus felel meg a számára, illetve van összhangban a Bíróság ítéletével (a
Bizottság voltaképpen gyámkodik a tagállam felett). Vagyis a Bizottság eb¬
ben az eljárásban az uniós jog tekintetében jogértelmező szerepet lát el. Eb¬
ben a jogviszonyban a Bizottság , közigazgatási szervként" jelenik meg, ami¬
hez képest -— a jelenlegi gyakorlat szerint — a tagállam alárendelt helyzetben
van. Itt egy olyan, a közigazgatási jogviszonyhoz hasonlító jogviszony jön
létre, azzal, hogy nincs érdemi kontroll a Bizottság jogértelmezése, jogalkal¬
mazása felett (vö. közigazgatási bíráskodás). Azt láthatjuk, hogy egy infor¬
mális jellegű , egyeztetési folyamat" keretében a Bizottság lényegében a tag¬
állami szuverén helyett, annak gyámjaként maga határozza meg az adott
jogviszony szabályozási kritériumait. Mindez a tagállami jogbiztonság sérel¬
mévelis járhat — szélsőséges esetben.
Pontosan ilyen kérdésekben nagyon fontos lenne, hogy legyen egy olyan,
nemcsak a jogalkotás, illetve végrehajtás, hanem az igazságszolgáltatás vo¬
natkozásában is kompetens fórum, amely a joggyakorlat alakításában hatéko¬
nyan részt tud venni. Részben erre a feladatra (már ami az alaposan kidolgo¬
zott hazai joggyakorlat megteremtését illeti) alkalmasak lehettek volna
a közigazgatási bíróságok.
Dogmatikai kérdések
A közigazgatási jogvédelem két szempontból közelíti meg az egyén—állam
viszonyt. A közigazgatási jogvédelem szubjektív oldala, hogy az állam
hatalmával szemben álló alanyt, az alanyi jogokat és érdekeket védve kell
eljárni. A szubjektív jogvédelem legmarkánsabb eleme a közigazgatási
döntések bírói felülvizsgálatának a lehetősége. Azokat a közigazgatási
döntéseket, amelyek a személyekre nézve jogokat vagy kötelezettségeket
állapítanak meg, egy, az igazgatáson kívüli másik rendszer, a bíróság vizs¬
gálhat felül. A 2/2004. KJE szerint , a jogvédelem terjedelmét a fél anyagi
jogán esett sérelem határolja körül; a keresetindítás feltétele, hogy a köz¬
igazgatási határozat a fél anyagi jogát sértse vagy veszélyeztesse."
.85 +