Seite 85 [85]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
A nem közeli hozzátartozók között alapított haszonélvezeti jogok ex lege
megszűntetése és az ingatlan-nyilvántartásból való törlése miatt két eljárás
zajlott le az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB vagy Bíróság)
előtt (egyesített C-52/16. sz. Segro, illetve C-113/16. sz. Horváth-ügy, elő¬
zetes döntéshozatali eljárás; és C-235/17. számú Bizottság kontra Magyar¬
ország-ügy). Az ügyek közvetlen előzményei a Fétv. 108. § (1) és (3) bekez¬
dései alapján hozott közigazgatási határozatok ellen kezdeményezett
közigazgatási perek voltak.
A Bíróság 2019. május 21-én hirdetett ítéletet a C-235/17. sz. Bizottság
kontra Magyarország ügyben, amelyben megállapította, hogy a magyar
szabályozás a más tagállambeli állampolgárok kárára a tőke szabad moz¬
gása elvének korlátozásának minősül, és aránytalan mértékben szankcio¬
nálta a devizagazdálkodásra és a mezőgazdasági területek megszerzésére
vonatkozó nemzeti szabályozás megsértését. A Bíróság rögzítette továbbá,
hogy a haszonélvezeti jogtól a magyar szabályozás által előidézett megfosz¬
táshoz nem kapcsolódik kellő időben fizetett méltányos összegű kártala¬
nítást biztosító rendszer, ezért az sérti az Európai Unió Alapjogi Chartá¬
jában előírt tulajdonhoz való jogot.
A C-235/17. számú ügyben hozott ítélet fényében jogalkotási kötelezett¬
ség áll fenn, amelyet azonban az ítélet nem határoz meg pontosan, hanem
csak a Bizottsággal folytatott egyeztetési folyamatban levont konklúziók
alapján lehet a tartalmát megállapítani. Ebben az egyeztetési folyamatban
a Bizottság gyakorlatilag korlátlanul képes arra, hogy egy nemzeti jogal¬
kotási folyamatra nyomást gyakoroljon.
Nyomásgyakorlási eszköz, amennyiben a Bizottság számára nem kerül
megküldésre az ítélet végrehajtását szolgáló normaszöveg, a Bizottság az
EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése alapján hivatalos felszólítást küldhet
az ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt. A kötelezettségszegési eljárás
ezen szakasza már csak egyfordulós, azt rögtön ismételt keresetbenyújtás
követheti, amelyben a Bizottság pénzbírság kiszabását is javasolhatja a Bí¬
róság részére a mulasztó tagállam ellen.
Probléma, hogy egy meglehetősen magas absztrakciós szinten megho¬
zott, normakontroll jellegű EU-bírósági aktus (egy tagállami jogszabály uni¬
ós jogi jogellenességének megállapítása) , végrehajtása" keretében a Bizottság
(mint kvázi , végrehajtó hatalom" az európai uniós jogrendszer tekintetében)
valójában teljes mértékben szabad belátása szerint eljárva határozhatja meg
egy tagállam (vagyis a tagállami jogalkotó) számára, hogy milyen tartalmú
jogi aktust alkosson meg. A Bizottság nyomásgyakorlásának eszköze a köte¬
lezettségszegési eljárás megindításával való fenyegetés. Ezzel lényegében egy
+ S4 +