Oldal 83 [83]
OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN A közigazgatási jogvédelem az egyén és közösség hatalmi viszonyának egyik eleme. A lényege, hogy szabályozza az egyén és a közösség (jelen esetben az állam, vagy területi egységei) közötti együttműködést. A szabályozás lényege a racionális kooperáció biztosítása. Ahogy korábban láttuk, a modern társadalmakban jelentős mértékben változott, hogy mit tekintünk alapvető értéknek. A globális együttműködésben gondolkodó rendszerelméletek gyakorlatilag lehetetlenné teszik az erkölcs normarendjének a jog normarendjével való kooperációját. Ezzel párhuzamosan pedig egyre erősödnek az erkölcsöt vagy a morált csak politikai hívószóként alkalmazni kívánó populista irányzatok is. A kettő közötti ideális egyensúly megtalálásának egyik alkalmas útja lehet a közigazgatási jogvédelem megfelelő szabályozása. A közigazgatási jogvédelem ugyanis alkalmas lehet arra, hogy az állam és az állampolgár viszonyát a közösségi élet , jósága" szerint rendezze. Ami esetleg nem szabályozható a jogi normában, az megjelenhet a joggyakorlatban, vagy tágabban értelmezve a jog ortopraxisában. A közigazgatási jogvédelem legjellemzőbb megnyilvánulási módja a közigazgatási bíráskodás. A modern államok történetében folyamatosan vitakérdés, hogy az egyén—allam viszonyaban milyen szervezeteknek kell a jogvitákat eldönteniük? Hogyan tud az állam a , hatalmi" szerepéből kibújva egyenlő fél lenni egy , ügyféllel", állampolgárral szemben? A legkézenfekvőbb választ a közigazgatási bíróság intézménye adja. A közigazgatási bíráskodás a jogállam követelménye. A közigazgatási eljárásban a közigazgatási hatóság és a magánfél állanak egymással szemben, de a hatóság nem csak fél, hanem egyúttal a közérdek képviselője és ő is dönt. A hatóság tehát dönt olyan ügyben, amelyben ő az egyik érdekelt fél. A közigazgatási fellebbvitel során az eljáró hatóság változik, de a hatóság és a felek viszonya ugyanaz marad. A közigazgatási bíráskodás ezzel szemben azt jelenti, hogy a közigazgatási hatóság és a felek közti jogvitát egy olyan harmadik dönti el, aki a közigazgatástól és a felektől egyaránt független, és a bírói függetlenségnek ugyanazokat a biztosítékait élvezi, mint a rendes bíróságok." További fontos szempont a közigazgatási jogvédelem objektív-szubjektív viszonya." Ennek a viszonynak egy új területe az államok feletti közigazgatás, például az Európai Unió közigazgatása. Lehetőség nyílt arra, hogy az objektív jogvédelemre hivatkozva, államok feletti illetékességű bíróságok 185 Uo, 624-625. 136 Trécsanyi Laszlo: A közigazgatási bíráskodás és az alapjogok védelmének egyes aspektusai, Acta Humana, 1991/4. szám, 39—50.; Rixer Ádám: A vívmány-teszt, Budapest, Dialóg Campus, 2018. + S2 +
