Oldal 83 [83]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
A közigazgatási jogvédelem az egyén és közösség hatalmi viszonyának
egyik eleme. A lényege, hogy szabályozza az egyén és a közösség (jelen
esetben az állam, vagy területi egységei) közötti együttműködést. A szabá¬
lyozás lényege a racionális kooperáció biztosítása.
Ahogy korábban láttuk, a modern társadalmakban jelentős mértékben
változott, hogy mit tekintünk alapvető értéknek. A globális együttműködés¬
ben gondolkodó rendszerelméletek gyakorlatilag lehetetlenné teszik az er¬
kölcs normarendjének a jog normarendjével való kooperációját. Ezzel pár¬
huzamosan pedig egyre erősödnek az erkölcsöt vagy a morált csak politikai
hívószóként alkalmazni kívánó populista irányzatok is. A kettő közötti
ideális egyensúly megtalálásának egyik alkalmas útja lehet a közigazgatási
jogvédelem megfelelő szabályozása. A közigazgatási jogvédelem ugyanis
alkalmas lehet arra, hogy az állam és az állampolgár viszonyát a közösségi
élet , jósága" szerint rendezze. Ami esetleg nem szabályozható a jogi normá¬
ban, az megjelenhet a joggyakorlatban, vagy tágabban értelmezve a jog
ortopraxisában. A közigazgatási jogvédelem legjellemzőbb megnyilvánulá¬
si módja a közigazgatási bíráskodás. A modern államok történetében folya¬
matosan vitakérdés, hogy az egyén—allam viszonyaban milyen szervezetek¬
nek kell a jogvitákat eldönteniük? Hogyan tud az állam a , hatalmi"
szerepéből kibújva egyenlő fél lenni egy , ügyféllel", állampolgárral szemben?
A legkézenfekvőbb választ a közigazgatási bíróság intézménye adja.
A közigazgatási bíráskodás a jogállam követelménye. A közigazgatási eljárásban
a közigazgatási hatóság és a magánfél állanak egymással szemben, de a hatóság
nem csak fél, hanem egyúttal a közérdek képviselője és ő is dönt. A hatóság
tehát dönt olyan ügyben, amelyben ő az egyik érdekelt fél. A közigazgatási
fellebbvitel során az eljáró hatóság változik, de a hatóság és a felek viszonya
ugyanaz marad. A közigazgatási bíráskodás ezzel szemben azt jelenti, hogy
a közigazgatási hatóság és a felek közti jogvitát egy olyan harmadik dönti el,
aki a közigazgatástól és a felektől egyaránt független, és a bírói függetlenségnek
ugyanazokat a biztosítékait élvezi, mint a rendes bíróságok."
További fontos szempont a közigazgatási jogvédelem objektív-szubjektív
viszonya." Ennek a viszonynak egy új területe az államok feletti közigaz¬
gatás, például az Európai Unió közigazgatása. Lehetőség nyílt arra, hogy
az objektív jogvédelemre hivatkozva, államok feletti illetékességű bíróságok
185 Uo, 624-625.
136 Trécsanyi Laszlo: A közigazgatási bíráskodás és az alapjogok védelmének egyes aspektusai, Acta
Humana, 1991/4. szám, 39—50.; Rixer Ádám: A vívmány-teszt, Budapest, Dialóg Campus, 2018.
+ S2 +