Oldal 73 [73]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
területén, továbbá, hogy mi lehet a gyakorlati jelentése a kereszténydemok¬
ráciának"?? abban a kontextusban, amelyben a totalitárius rendszerek min¬
dig erősebbnek bizonyultak. Ezeknek az alapelveknek a fényében kell
a közigazgatást is értelmezni. Ezen fogalmak értelmezéséhez azonban
mélyebbre kell ásni, egészen az ember fogalmának a jelentéséig.
A KÖZIGAZGATÁSI JOGVÉDELEM
A közigazgatási jogvédelem, a közigazgatási érdekütközéseknek a bíróság,
mint független fórum előtti eldönthetőségének kérdésköre jó indikátora
annak, hogy a demokráciák mennyire tartják szem előtt a polgárok érde¬
keit, mennyire igyekeznek az , igazságos" megoldásokat megtalálni.
A közigazgatás szervezetén belül érdekes jogtörténeti kérdés a közigaz¬
gatási bíróságok kialakulása, mivel ez a gyakorlat jól mutatja az egyes ál¬
lamok közigazgatása és a polgárok közötti viszony alakulását. Pontosan az
állami sokféleségek miatt nem is lehet a közigazgatási jogvédelem rendsze¬
reit néhäny alaptipusba sorolni, mint ahogy azt az ,angol-francia-német¬
modell!" felosztás teszi."? Hazánk jogtörténetében több ízben is kérdés volt
a közigazgatási bíróságok létrehozása. Stipta István kutatásai alapján el¬
mondható, hogy 1869-ben az 1869. évi IV. tc. szerint alapvetően abból az
igényből született a közigazgatási bíróság új rendszere, hogy a polgárok
saját ügyeikben hatékonyabban léphessenek fel az állammal szembeni
jogérvényesítés során. A végrehajtó hatalom bírósági felülvizsgálatának
folyamatát egészítette ki később az 1883. évi XLIII. tc. és az 1896. évi XXVI.
tc. is. Hogy mindez miért volt jó az államnak? Egyszerűen azért, mert az
igazságos döntések szükségessége még az állam érdekeit is meghaladta.
Természetes volt azonban is, hogy amennyire csak lehetett, az állam sze¬
rette volna megőrizni hatalmának integritását, különösen a nemzetiségi
kérdésekben. Éppen ezért a közigazgatási bíróság kialakítása hazánkban
, fontolva haladó" módon történt. A politika ugyanis féltve hatalmát, igye¬
kezett a közigazgatási bíróságok hatáskörét a lehető legszűkebb körre
122 Birher Nándor: Egyházi alapértékek az Európai Unióban, in Garaczi Imre (szerk.): Az életmi¬
nőség-fejlesztés új paradigmái a 21. században, Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért
Alapitväny, 2020, 537-555.
13 Stipta István: A közigazgatási bíráskodás történeti modelljei, Jogtörténeti Szemle, 2015, 3. kü¬
lönszám, 40—48.; Stipta István: Adalékok a pénzügyi közigazgatási bíróság működésének tör¬
tenetehez (1884-1885), Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica Et Politica, LVII. évf.,
1999/9, http://midra.uni-miskolc.hu/document/12426
«72