Oldal 65 [65]
OCR
I. ALAPFOGALMAK eszköze. Ezzel szemben az imént bemutatott, teljes egészében mérhetővé tett világban fennáll az esélye annak, hogy a mért eredményeink szerint határozzuk meg a valóságunkat, azt képzelve, hogy az eredmények világa a világ egésze. Mindez azon a téves feltevésen alapszik, hogy a szubsztancia a maga teljességében anyagi és mérhető valóság. A mérés emberi és bizonytalan, éppen ezért nem szabad engedni, hogy ebbe a bizonytalan objektivitásba gyömöszöljék be a jövőben a gépek az embert és a társadalmat. Meg kell jegyeznünk, hogy a valóság túlmutat a mérhetőségen. Az igazság ismerete sem egyszerűen a mérésen vagy a szavak logikáján alapul. A mérések adatai a világ jó jellemzését adják, de sohasem magát a világot. A mérések adatain túl találjuk a felelősségteljes embert, aki Inmanuel Kant szavával: öncél, aki képes a szabad döntésre és a felelősségvállalásra.""" Ebből a méltóságból fakad az ember legmagasabbrendűbb képessége, a szeretet és/vagy áldozat is. A normarendek elemzésétől, illetve annak megállapításától, hogy az egyes normarendeknek nem versengeniük kell egymással, nem egymás szabályozási területeit kell elfoglalniuk, hanem egymásra figyelemmel képesnek kell lenniük az együttműködésre, eljutottunk odáig, hogy ennek az együttműködésnek meg kell jelennie a közigazgatás területén is. Olyan kapcsolati mintákat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik az emberi közösség hatékonyabb együttélését, a múlt tanulságainak felhasználását az élhetőbb jövő érdekében. Ez egyrészről azt jelenti, hogy fel kell ismerni az egyes klasszikus normarendek értékeit, világossá kell tenni, hogy milyen lehetőségeket hordoz magában a jog, az erkölcs vagy éppen a vallás, másrészről pedig képesnek kell lenni arra is, hogy az újabb és újabb — egyébként a klasszikus normarendek kapcsolati mintázataiként megjelenő — szabályozási módok lényegi elemeit is megértsük. Tisztában kell lenni például azzal, hogy egy egyházi fenntartású intézmény etikai kódexe, egy multinacionális vállalat vagy éppen egy Kormányhivatal integritásszabályozása milyen mértékben tartalmaz a joghoz, erkölcshöz (esetleg valláshoz) kapcsolódó elemeket. Az alapvető fogalomtisztázást követően részletesebben vizsgáljuk a közigazgatás sajátosságait. 109 Antalóczy Péter — Birher Nándor: A globalizáció etikai kihívásai a protestáns szociál- és gazdaságetika tükrében, in Sepsi Enikő (szerk.): Studia Caroliensia. A Károli Gáspár Református Egyetem 2012-es évkönyve. Tudomány és etika, L'Harmattan, 2013, 96-141. + 64 +
