Oldal 65 [65]
I. ALAPFOGALMAK
eszköze. Ezzel szemben az imént bemutatott, teljes egészében mérhetővé
tett világban fennáll az esélye annak, hogy a mért eredményeink szerint
határozzuk meg a valóságunkat, azt képzelve, hogy az eredmények világa
a világ egésze. Mindez azon a téves feltevésen alapszik, hogy a szubsztancia
a maga teljességében anyagi és mérhető valóság. A mérés emberi és bizony¬
talan, éppen ezért nem szabad engedni, hogy ebbe a bizonytalan objektivi¬
tásba gyömöszöljék be a jövőben a gépek az embert és a társadalmat.
Meg kell jegyeznünk, hogy a valóság túlmutat a mérhetőségen. Az igaz¬
ság ismerete sem egyszerűen a mérésen vagy a szavak logikáján alapul.
A mérések adatai a világ jó jellemzését adják, de sohasem magát a világot.
A mérések adatain túl találjuk a felelősségteljes embert, aki Inmanuel Kant
szavával: öncél, aki képes a szabad döntésre és a felelősségvállalásra."""
Ebből a méltóságból fakad az ember legmagasabbrendűbb képessége, a sze¬
retet és/vagy áldozat is.
A normarendek elemzésétől, illetve annak megállapításától, hogy az
egyes normarendeknek nem versengeniük kell egymással, nem egymás
szabályozási területeit kell elfoglalniuk, hanem egymásra figyelemmel
képesnek kell lenniük az együttműködésre, eljutottunk odáig, hogy ennek
az együttműködésnek meg kell jelennie a közigazgatás területén is. Olyan
kapcsolati mintákat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik az emberi
közösség hatékonyabb együttélését, a múlt tanulságainak felhasználását az
élhetőbb jövő érdekében. Ez egyrészről azt jelenti, hogy fel kell ismerni az
egyes klasszikus normarendek értékeit, világossá kell tenni, hogy milyen
lehetőségeket hordoz magában a jog, az erkölcs vagy éppen a vallás, más¬
részről pedig képesnek kell lenni arra is, hogy az újabb és újabb — egyébként
a klasszikus normarendek kapcsolati mintázataiként megjelenő — szabá¬
lyozási módok lényegi elemeit is megértsük. Tisztában kell lenni például
azzal, hogy egy egyházi fenntartású intézmény etikai kódexe, egy multina¬
cionális vállalat vagy éppen egy Kormányhivatal integritásszabályozása
milyen mértékben tartalmaz a joghoz, erkölcshöz (esetleg valláshoz) kap¬
csolódó elemeket. Az alapvető fogalomtisztázást követően részletesebben
vizsgáljuk a közigazgatás sajátosságait.
109 Antalóczy Péter — Birher Nándor: A globalizáció etikai kihívásai a protestáns szociál- és gaz¬
daságetika tükrében, in Sepsi Enikő (szerk.): Studia Caroliensia. A Károli Gáspár Református
Egyetem 2012-es évkönyve. Tudomány és etika, L'Harmattan, 2013, 96-141.
+ 64 +