Page 50 [50]
A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS A GONDOLKODÁS TÖRTÉNETÉBEN
feldolgozó vagy értelmet felhasználó rendszerek foglalják el." Ugyanezt
prófétai látomásában Buber a következőképp írja le:
Hogy az állam intézményei szabadabbá s a gazdaságéi igazságosabbá válnak-e,
fontos ugyan, de nem fontos az igazi élet kérdése számára, melyet itt fölteszünk.
Hogy a szellem, a Te-mondó, a válaszoló szellem életben s a valóságban meg¬
marad-e, hogy az, ami belőle az ember közösségi életében elhintve még megvan,
továbbra is az államnak és a gazdaságnak lesz-e alávetve, vagy pedig önállóan
hatni kezd; ahogy az, ami az ember személyes életében még tartja magát, ismét
belép-e a közösségi élet szervezetébe — ez a döntő. [...] A szellem igazán akkor
van , saját magánál", amikor képes a neki megnyíló világhoz járulni, átadni
magát neki, s a világot és a világon által magát képes megváltani. Erre a szét¬
szórt, meggyengült, elfajult, ellentmondásoktól tépett szellemiség, mely ma
a szellem helyét elfoglalja, persze csak akkor lenne képes, ha ismét felnőne
a szellem lényegéhez, a Te-mondás képességéhez."
Ebben a harmadik korszakban az ember ismét fordulóponthoz ért. Vagy
visszatalál a joghoz, erkölcshöz, valláshoz, a , találkozáshoz", a ,Te-mon¬
dashoz”, vagy az értelem, a , Sinn" precíz rendszerei elpusztítják az embert."
Több, mára már jól látható forgatókönyv is van erre a pusztulásra, a glo¬
bális felmelegedéstől kezdődően a migráción keresztül egészen az atomka¬
tasztrófáig. Az , értelem" egyetlen valósnak tűnő feladata, hogy ezt a ka¬
tasztrófát minél későbbre tolja ki.
Természetes, hogy ebből a reménytelen kiindulópontból nem születik
igazi élet. Az ember problémásabb mint valaha," és közvetlenül fenyegeti
— mint a tengerparti fövenybe rajzolt arcot — az eltűnés veszélye. Ha figye¬
lembe vesszük az egyszerű népesedési mutatókat, azt látjuk, azok a nép¬
csoportok maradtak reproduktívak, ahol az értelem helyett még a Te-mon¬
dás képessége áll. A tömegek számára pedig a Te-mondás legmélyebb és
legtermészetesebb szintje a vallás." Miközben a vallásos, ámde jellemzően
szegény tömegek népesedési mutatói aggasztóak a föld kapacitásaira és
a nyugati kultúrára figyelemmel, az értelem egy új valóságot alkot. Ez az
54 Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségről, Budapest, Helikon, 1998, 298.
85 Buber: Én és Te, 61—62.
86 Helyesen látja meg ezt a tényt az erkölcs vonatkozásában Pokol Béla: Társadalomtudományi
trilógia, 45—47.
§7 Heidegger, Martin: Kant und das Problem der Metaphysik, Frankfurt am Main, Klostermann,
1951.
88 Deaton, Angus: Aging, Religion, and Health, https://www.princeton.edu/~deaton/downloads/
Religion and Health All August09.pdf (Letöltés: 2017. október 19.)
+ 49 «