Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000026/0000

Értékalapú (köz)igazgatás

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Birher Nándor
Title (EN)
Values-based (public) Governance
Field of science
Jogtudomány / Law (12870)
Series
Károli könyvek. Monográfia
Type of publication
monográfia
022_000026/0044
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 45 [45]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000026/0044

OCR

I. ALAPFOGALMAK A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS A GONDOLKODÁS TÖRTÉNETÉBEN A nyugati gondolkodás történetét vizsgálva három olyan korszakot különböztethetünk meg, amelyek során jelentős mértékben változott a címben szereplő fogalmak értelmezési horizontja. A történeti vizsgálódás elengedhetetlen ahhoz, hogy a jog, a vallás és az erkölcs fogalmait megértsük. Adaeguatio Az első korszakot, amely a módszeres gondolkodás kezdeteitől a középkorig tartott, az adaeguatio névvel illethetjük. Az adaeguatio a megfelelőség az ismeretben a világ és az ember értelme között. Ebben a periódusban a valóság az embertől függetlenül létező teremtett valóságot, az ismeret az embertől független teremtett világ és az emberi értelem megfelelőségét jelentette. Adaeguatio rei et intellectus." Ebben az időszakban az ember akár magába nézett (interior intimo meo — imago Dei)", akár a külvilägba (vestigia Dei)“, Isten objektiv megtapasztaläsäval nézett szembe. Nemcsak a kereszténységre, hanem a klasszikus antik filozófiára is jellemző volt, hogy a valóság egészét, mint az embertől független, az értelem segítségével leírható valóságot tekintették. Az ember a világot mint önmagában értelmezhető szubsztanciát kutatta, alapvető kérdései arra irányultak, miért van az egy(ség), a jó, az igaz. Az életstílusok eltörpültek?? a nagy kérdés előtt: mivégre vannak a létezők a világban? Ebben a korban az ember nem elvenni akart a világból (, sok jóból jó sokat"), hanem inkább a saját létével is hozzáadni ahhoz a rendhez, ami a Teremtő műve. Az egyén beteljesülése a világ beteljesülésével szoros összefüggésben állt. A középkorban a teremtményérzés, a Teremtő/teremtmény kapcsoltság elsődleges jelentőségű volt. Ezen alapult a vallás, erre a ,találkozásra" volt visszavezethető az erkölcs és a jog egyaránt. A világ 6 a Aquinöi Szent Tamäs Quaestiones disputatae de veritate című munkája az igazság kérdésével kezdődik, amelyre a válasz a már hivatkozott formula, az Adaeguatio rei et intellectus. Waddell, Michael M.: The Natural and the Supernatural in St. Thomas’s Early Doctrine of Truth, https:// maritain.nd.edu/jmc/ti0l/waddell.htm#N_9_ (Letöltes: 2017. oktöber 19.) Utalás Szent Ágoston és Szent Bonaventura termeszetfilozöfiäjära. Chenu, Marie-Dominigue: Nature, Man and Society in the Twelfth Century, Toronto, University of Toronto Press, 1997, 116. A Római Birodalomban a kérdés a filozófiai szintről a gyakorlati államszervezési szintre tevődött át. 67 68 69 + A4 +

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.11 MB
Permalink to jpg
022_000026/0044.jpg
Permalink to ocr
022_000026/0044.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu