Seite 42 [42]
A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS FOGALMAINAK LÁTSZÓLAGOS KÖZÖS HALMAZA
kollektív önértelmezés halmaza. Az embert olyan létezőnek kell felfognunk,
akinek az önértelmezéséhez és a közössége túléléséhez szüksége van val¬
lásra, erkölcsre és jogra. Az, amit ,jogképzetnek” hivnak, nem egyéb, mint
az ,énképzet", amelyikben helye van annak a kérdésnek is, hogyan viszonyul
az én akaratom, az én erkölcsöm és vallásom a rám vonatkozó állami aka¬
rathoz.
Rudolf Stammler értelmezésében" Luther összekapcsolja a jogot és
a vallást: ha az igazi keresztények nem laknának oly távol egymástól, a jog
tulajdonképpen nélkülözhető lenne. Jól látható, hogy ebben az értelmezés¬
ben a vallás vindikál magának elsőbbséget a jog területe felett. Stammler
megállapítása szerint mindez nem megalapozott, szét kell választani a val¬
lást és a logikailag szükséges társadalmi akaratot. A jog a társadalmi rendet
védi, ez a rend pedig nem a vallás területe. Ahogy láttuk, napjainkra a hely¬
zet megfordult, és a társadalmi rend védelmének narratívája igyekszik az
erkölcs és a vallás helyét is elfoglalni. Talán így lehetne ezt megfogalmaz¬
ni: ha lenne jogbiztonság, nem is kellene erkölcs vagy vallás. Érezhető
a kijelentés abszurditása.
Luther pontosan egy konkrét jogeset miatt jut el oda, hogy az egyes
normarendeket célszerű elválasztani egymástól. A jogkérdés arra vonat¬
kozott, hogy ki jogosult sört főzni? Luther világosan látta, hogy a Szent¬
írásból önmagában nem válaszolható meg a jogkérdés. Ekkor kezdte el
vizsgálni, hogy az erkölcs mennyiben segíthet a döntésben, míg végül to¬
vábblépett a ,jog helyessége" feltárásának irányába. Luther volt talán az
első, aki a , nódszertisztázás" segítségével felvetette a fogalmak szétválasz¬
tásának szükségességét, ez ugyanis a feltétele annak, hogy a különböző
normákat együtt is megfelelően tudjuk alkalmazni."
A következőkben összefoglaljuk a Szabályozáskomplexitás kötetben
leírtak átvételével a három normarend viszonyát:
A normarendek elválasztásának szükségszerűségére példaként említ¬
hetjük, hogy a látszattal ellentétben a ,, Ne ölj!" szabály nem pontosan
ugyanazt jelenti a jog, az erkölcs és a vallás normarendjében. A jogban az,
saki mást megöl" büntetendő, feltéve, hogy cselekménye veszélyes a társa¬
dalomra. Egy magzat megölése vagy az eutanázia ugyan emberölés, de egyes
jogrendek normarendjében mégsem válik emberöléssé, büntetőjogi tény¬
állássá, mert a jogalkotó ennek nem tulajdonít társadalomra való veszélyes¬
58 Stammler, Rudolf: Theory of Justice (transl. Isaac Husik), https://archive.org/stream/RudolfSta
mmler1925 Theory OfJustice/Rudolf_Stammler%20(1925)%20Theory%200f%20Justice_djvu.txt
(Letöltés: 2017. december 20.)
59 Köbel Szilvia: Az állami és a felekezeti egyházjog alapjai, Budapest, Patrocinium, 2019.
+ Al +