OCR
I. ALAPFOGALMAK zása is (szankció), jelentősen különbözik az erkölcs vagy vallás rugalmas, méltányos, és a szeretetre épülő szabályaitól. Más kérdés, hogy mindhárom társadalmi jelenség alapjainál az igazságosság fogalmát kell keresnünk. Ahogy láttuk, a nyugati jogrendek az igazságosság fogalmát inkább a jogos/jogtalan kódjaira cserélik, éppen ezért nem is annyira a jogszabálynak, sokkal inkább a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak kell erkölcsösnek lenniük. Így ennek a személyes erkölcsiségnek kell — például az Alaptörvényben meghatározott módon - jogi szövegekké alakulnia. Hogy mindez hogyan történhet, a szóelemzés megmutathatja. De még mielőtt ennek a részleteit vizsgálnánk, elengedhetetlen a normák típusainak meghatározása. A pontos definíció megalkotásához két vizsgálati szempontot kell meghatároznunk: a fogalom , ideális tartalmának a meghatározását" (társadalmi ortodoxia — helyes vélemény) és a , fogalomból következő gyakorlat" (társadalmi ortopraxis — helyes gyakorlat) meghatározását. Szét kell választanunk a szükségszerű ideálist a szükségszerű gyakorlatitól. A kettő közti határ átjárhatatlan abban az értelemben, hogy a társadalmi ortodoxia állításait nem cáfolja a társadalmi ortopraxis gyakorlata. Konkrét példákkal élve, attól, hogy valaki Isten nevében öl, még nem biztos, hogy a vallás ortodoxiájával van a gond. A vallás szabályai, az ortodoxia szintjén egyértelműen tiltják az ártatlan megölését. Az ortopraxis, a helyesnek vélt gyakorlat viszont lehet hibás. A hiba korrekciója nem a vallás megváltoztatásában, hanem a gyakorlat kijavításában kell hogy álljon. Vallás A vallás lényege az embertől független , Szent"? felismerése. A vallásnak önmagában semmi köze sincsen sem a joghoz, sem az erkölcshöz. A vallás közvetlen „Teremtö-teremtmeny” viszony, radikális és megmásíthatatlan alarendeltségben. A vallas célja az ember, mint hianylény* teljességigényének betöltése. Gyakori leegyszerűsítés, hogy a vallási törvényekből eredeztetik az erkölcsi, majd jogi szabályokat. Maga a jelenség egyáltalán nem újkeletű, hiszen a szabályozás ilyen jellegű egymásra épülésének feltételezése már az ókori kultúrákban is általános jelenség volt. A római jog az első, ahol az 33 Otto, Rudolf: A Szent, Budapest, Osiris, 2001. 34 Gehlen, Arnold: Der Mensch. Seine Natur und seine Stellung in der Welt, Berlin, Junker und Dünnhaupt Verlag, 1940, 15. Itt a hiánylény-fogalom a biológiai igényeknél tágabban értelmezendő. Ide tartozik az ember küzdelme az elmúlás ténye ellen is. * 30°