Oldal 17 [17]
I. ALAPFOGALMAK
ezt a fenti módon egyetemesnek mondott igazságosságot nevezzük törvényes
igazságosságnak, mivel általa hangolja össze az ember az összes erények actusait
a közjóra irányító törvénnyel.?
A fentebb mondottak szerint pedig a törvényes igazságosság ily módon egye¬
temes erény, amennyiben más erények actusait a maga céljára irányítja; ami
annyit jelent, hogy parancsolva indítja az összes többi erényeket. Ahogy a sze¬
retetis mondható egyetemes erénynek, amennyiben az összes erények actusait
Isten javára irányítja, ugyanúgy a törvényes igazságosság is, amennyiben az
összes erények actusait a közjóra irányítja. Tehát ahogy a szeretet, amelynek
Isten java a sajátos tárgya, lényegét tekintve sajátos erény, ugyanúgy a törvényes
igazságosság is a lényegét tekintve sajátos erény, amennyiben a közjó a sajátos
tárgya. Így a fejedelemben elsődlegesen, mintegy alkotó módon létezik, az
alattvalókban pedig másodlagosan, szolgáló módon. De bármely erény, ameny¬
nyiben a mondott erény (amely sajátos ugyan lényegét tekintve, de egyetemes
erő szerint) a közjóra irányítja, törvényes igazságosságnak mondható. Ily be¬
szédmóddal a törvényes igazságosság lényegét tekintve azonos minden erény¬
nyel, de logikailag különbözik, és ily módon beszél a Filozófus."
Tamás az igazságosság fogalmát tovább finomítva bevezette a iustitia
commutativa és a iustitia distributiva, mint részleges igazságosság fogal¬
mait is, majd ezeket a fogalmakat összevetette a iustítia legalis fogalmával.
Tamás szerint a közjavakat lehet igazságosan elosztani, ahogy azt Ariszto¬
telész is kifejti, viszont a közjavak a törvényes igazságosság területéhez
tartoznak. Tehát az osztó igazságosság nem a részleges, hanem a törvényes
igazságosság része.
A fogalom pontosítása során kiderült, hogy a háromféle igazságosság
állandó kapcsolatban van egymással, úgy, mint ahogy egy háromszög be¬
fogója és átfogója kapcsolódik egymáshoz. A törvényes igazságosság biz¬
tosítja — ahogy ma mondanánk - a közjogi jogviszonyokat. , Ezért a törvé¬
nyes igazságosság feladata a privát személyek javainak a közjóra való
irányítása, de fordítva: a közjónak elosztás által privát személyekhez való
juttatása a részleges igazságosság actusa." A iustitia distributiva ezt az
elosztást szabályozza.
[...] azt kell mondanunk, hogy az osztó igazságosságban valamely privát személy
annyiban kap valamit, amennyiben az egész tulajdonából jár valami a résznek,
9 Uo., II-II, g. LVIII, 5.
1° Uo., II-II, q. LVIIL, 6.
1 Uo., II-IL, q. LXI, 1.
+ 16 +