Oldal 13 [13]
BEVEZETÉS
A könyv elején tisztázzuk azokat az alapfogalmakat, amelyek elenged¬
hetetlenek a további kutatásokhoz is. Így megvizsgáljuk az egyén és állam
viszonyát, a jog, erkölcs, vallás témaköreit, továbbá a jogalkotás új techno¬
lógiai kihívásait. A kutatás javaslatokat fogalmaz meg arra nézve, hogy
mennyiben lehet összeegyeztetni az erkölccsel kapcsolatos elvárásokat és
a legújabb, a mesterséges intelligenciát is alkalmazó jogalkotási és jogal¬
kalmazási technikákat. Kitértünk arra is, hogy a társadalom tagjai milyen
módon kötődnek a közigazgatási intézményekhez és ezen keresztül az ál¬
lamhoz.
Az Alaptörvény elején álló Nemzeti hitvallás felhívja a figyelmet a , lel¬
ki és szellemi" megújulás szükségességére. A kérdés, hogy ez a megújulás
mit is jelent a gyakorlatban? Mi köze van mindennek a normatív jogi tar¬
talmakhoz? Mit jelent egyáltalán az ember , lelki és szellemi" léte? Elen¬
gedhetetlen, hogy ezeket a fogalmakat részben tisztázzuk, részben pedig
megvizsgáljuk a használatukat mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkal¬
mazás területén. Úgy tűnik, az ember, mint lelki és szellemi létező viszonya
az igazság kérdéséhez a jogalkalmazásban válik első lépésben hangsúlyos¬
sá: , Az Alaptörvény tehát a jogalkalmazást az ideiglenes alkotmányhoz
képest magasabb szintre emelte, amennyiben a jogalkalmazás feladatává
tette, hogy ne csak jogtechnikai kérdésekben, hanem morális, erkölcsös,
fenntartható társadalmi viszonyok kialakításában is döntő szerepet vállal¬
jon.”?
? Vizkelety Mariann: Előszó, in Sántáné Szakály Zsuzsanna (szerk.): Jog, erkölcs, etika, Budapest,
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017, 8.