Oldal 220 [220]
OCR
EPILÓGUS termi párviadala azonban ékes példája annak is, hogy a dikastérionok a mindennapos politikai csatározások színhelyévé váltak. Jelen vizsgálódás szempontjából azonban nem annyira a politikai felhang, hanem inkább a törvényhozási mechanizmus és az utólagos normakontroll eljárási szabályai bírnak relevanciával. Új törvénytervezetek előterjesztése ugyan bárki számára nyitva állt, bárki felléphetett ilyen javaslattal a népgyűlés előtt. A ,beszéd tudománya", a meggyőző érvelés művészete és a kellő politikai tekintély azonban csak keveseknek adatott meg. Ehhez járult, hogy új törvény beterjesztése esetén mindazon régi törvényeket is hatályon kívül kellett helyeztetni, taxatíve hiánytalanul felsorolva őket, amelyeknek az új törvény ellentmondott. Mulasztás, hanyag előkészítés esetén az előterjesztő azzal a veszéllyel szembesült, hogy bárki keresetet indíthatott ellene az s alkalmatlan, hasznavehetetlen" törvény miatt, amely egy éven belül büntetőjogi felelősségre vonással is párosulhatott. Démosthenés perbeszéde kiválóan példázza az athéni , utólagos normakontroll" koncepcióját — azaz a törvényhozás és a törvénykezés intézményrendszerének kiegyensúlyozott működési mechanizmusát a polis keretei között. A törvényhozási tevékenység népképviseleti, majd utólagos bírósági kontrollja megvalósítja az aristotelési értelemben vett igazságosságeszmét. A filozófus kiemeli, hogy igazságtalan minden „törvenyszegö, mäsfelöl a kapzsi és az egyenlőtlenséget kedvelő ember"."" Az igazságos ember ezzel szemben önkéntes törvénykövető és egyenlőséget tisztelő. Az igazságos dologgal szemben támasztott követelmény tehát, hogy törvényes és egyenlő legyen. Az igazságosság alapja társadalmi méretekben a törvény, amelynek a polis minden polgára alá van vetve, és amely megszabja az igazságos és igazságtalan határát: , amit a törvényhozó megszab, az törvényes, s arról azt mondjuk, hogy igazságos". Leszögezi, hogy a törvények általában mindenről intézkednek, azaz a törvényhozó igyekszik az életviszonyok teljességét szabályozás alá vonni. Aristotelés felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvény lehetőleg a közérdeket, az egész közösség érdekeit, és ne egy szűk uralkodó rend érdekét szolgálja. Az igazságos, jó törvény a közérdeket szolgálja és ezáltal az állami közösség számára a , boldogságot és ennek elemeit létrehozza és megőrzi".""" 7 Arist. NE 1129a. 71 Arist. NE 1129b.
