Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000025/0000

Állam és demokrácia. Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Jakab Éva
Title (EN)
State an Democracy. Legislation and jurisdiction in classical Athens
Field of science
Jogtörténet / History of law (12874), Jog, kriminológia, pönológia / Law, criminology, penology (12871), Ókori történelem / Ancient history (12973)
Series
Károli könyvek. Monográfia
Type of publication
monográfia
022_000025/0219
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 220 [220]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000025/0219

OCR

EPILÓGUS termi párviadala azonban ékes példája annak is, hogy a dikastérionok a mindennapos politikai csatározások színhelyévé váltak. Jelen vizsgálódás szempontjából azonban nem annyira a politikai felhang, hanem inkább a törvényhozási mechanizmus és az utólagos normakontroll eljárási szabályai bírnak relevanciával. Új törvénytervezetek előterjesztése ugyan bárki számára nyitva állt, bárki felléphetett ilyen javaslattal a népgyűlés előtt. A ,beszéd tudománya", a meggyőző érvelés művészete és a kellő politikai tekintély azonban csak keveseknek adatott meg. Ehhez járult, hogy új törvény beterjesztése esetén mindazon régi törvényeket is hatályon kívül kellett helyeztetni, taxatíve hiánytalanul felsorolva őket, amelyeknek az új törvény ellentmondott. Mulasztás, hanyag előkészítés esetén az előterjesztő azzal a veszéllyel szembesült, hogy bárki keresetet indíthatott ellene az s alkalmatlan, hasznavehetetlen" törvény miatt, amely egy éven belül büntetőjogi felelősségre vonással is párosulhatott. Démosthenés perbeszéde kiválóan példázza az athéni , utólagos normakontroll" koncepcióját — azaz a törvényhozás és a törvénykezés intézményrendszerének kiegyensúlyozott működési mechanizmusát a polis keretei között. A törvényhozási tevékenység népképviseleti, majd utólagos bírósági kontrollja megvalósítja az aristotelési értelemben vett igazságosságeszmét. A filozófus kiemeli, hogy igazságtalan minden „törvenyszegö, mäsfelöl a kapzsi és az egyenlőtlenséget kedvelő ember"."" Az igazságos ember ezzel szemben önkéntes törvénykövető és egyenlőséget tisztelő. Az igazságos dologgal szemben támasztott követelmény tehát, hogy törvényes és egyenlő legyen. Az igazságosság alapja társadalmi méretekben a törvény, amelynek a polis minden polgára alá van vetve, és amely megszabja az igazságos és igazságtalan határát: , amit a törvényhozó megszab, az törvényes, s arról azt mondjuk, hogy igazságos". Leszögezi, hogy a törvények általában mindenről intézkednek, azaz a törvényhozó igyekszik az életviszonyok teljességét szabályozás alá vonni. Aristotelés felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvény lehetőleg a közérdeket, az egész közösség érdekeit, és ne egy szűk uralkodó rend érdekét szolgálja. Az igazságos, jó törvény a közérdeket szolgálja és ezáltal az állami közösség számára a , boldogságot és ennek elemeit létrehozza és megőrzi".""" 7 Arist. NE 1129a. 71 Arist. NE 1129b.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.17 MB
Permalink to jpg
022_000025/0219.jpg
Permalink to ocr
022_000025/0219.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu