OCR Output

EPILÓGUS

dikastérionok olyan jogilag képzetlen tömeget képviseltek a bírák padján,
akik előtt a logikus, racionális, szakszerű jogi érvelés kudarcra lett volna
ítélve. A véletlenszerűen bíróvá avanzsált, nap mint nap sorsolás útján
kiválasztott polgárok az athéni démos széles rétegeit képviselték. A kivá¬
lasztás külső eljárási formái ugyan igyekeztek kiküszöbölni a mindennapos
korrupciót, a peres felek általi megvesztegetés lehetőségét, de az esküdtek
tömege politikailag mégis könnyen manipulálható maradt. A dikastérionok
diszfunkciós jelenségei feltehetően nagyban hozzájárultak Sókratés tragé¬
diájához: a kora legbölcsebb emberének tartott gondolkodót , szavai miatt"
halálra ítélték és végre is hajtották az ítéletet.

Az athéni demokráciáról aligha lehet értekezni Platón és Aristotelés
tanainak legalább érintőleges tárgyalása nélkül. Az ő műveik betekintést
engednek a polis mint államforma ideológiai megalapozottságának és
működésének részleteibe — akár egy ideális állam ideális társadalmi-poli¬
tikai szabályrendszerébe ötvözve a ,jó gyakorlatokat", akár a korabeli ál¬
lamberendezkedések szakszerű összehasonlító értékelését kínálva. Nomos
és társadalom -— a jó törvény a társadalmi együttélés, az állam szükségsze¬
rű alapja, az önkéntes jogkövetés elősegítője és a jó állam legfontosabb
attribútuma. Figyelemre méltó, hogy mindkét filozófus mérsékelten viszo¬
nyult a demokrácia Kr. e. 4. századi athéni modelljéhez, és a túlhajtott
népképviselet helyett jól képzett szakértők (filozófusok, államférfiak) ke¬
zébe kívánták adni a kormányrudat.

Az athéni állami feladatok mindennapos működtetésének világába ka¬
lauzol a közjogi szerződésekről szóló fejezet. A Kr. e. 4. századi, kőbe vésett
felirat (SEG 48,96) egy olyan törvény szövegét örökíti meg, amely három
kléruchos-sziget természetben beszedett gabonaadójáról szól. A törvény
a nagy mennyiségű gabona Athénba fuvarozásának szerződési feltételeit
tette közzé: bármely fuvarozási vállalkozó jelentkezhetett a stélén szabá¬
lyozott liciteljárásban, hogy bizonyos mennyiségű gabona tengeri és szá¬
razföldi fuvarozására szerződjön az állammal. A gabonatörvény átgondolt
megszövegezése paradigmatikus értékű a közjogi szerződések, és általában
a polis kormányzati-igazgatási működési elvei szempontjából.

Az utolsó fejezet visszatér a dikastérionok mindennapjaihoz: Démosthenés
Leptinés elleni beszéde a törvényhozás demokratikus koncepciójának mű¬
ködését szemlélteti, amely néha viharos vagy egyenesen kaotikus méreteket
öltött. A perbeszéd tárgyalása előtt az esküdtbíróságok , legdemokratiku¬
sabb" működési szabályai kerülnek ismertetésre: a centralizált bírósági
épülettömb és a kifinomult kiválasztási procedúra voltak hivatottak a kor¬
rupció maradéktalan kiküszöbölésére. Démosthenés és Leptinés tárgyaló¬

+ 218 +