OCR
1. DIKASTÉRIONOK A KLASSZIKUS ATHÉNBAN (a középső az új birdsagokbdl).°” Az első felirat egy töredékes stélé, amelyre a pólétai éves számadását jegyzeték fel, például a kisajátított területek eladásáról és az ezüstbányák bérbeadásáról. A második felirat a polemarchos tárgyalási naptárába felvett perről tudósít. Számunkra itt az , új" és ,,k6zépső" bíróság megjelölés az érdekes, hisz ezek a törvénykezési helyszínek új elrendezésére utalnak. A régészek azonosítani tudtak egy három-négy épületből (A, B, C és D) álló épületegyüttest, amely a bírósági tárgyalások központi helyszíneként szolgált. A területi koncentráció, a korábban a város különböző részein szétszórva ülésező bíróságok egy helyre tömörítése elsősorban a korrupció elleni harcot szolgálta. A bírákat ugyan már korábban is ad hoc, az adott tágyalási napra sorsolták ki, a sorsolás után azonban viszonylag hosszú sétát kellett megtenniük a számukra kisorsolt tárgyalás helyszínéig. Időközben persze az arra a napra kiírt peres felek is értesültek arról, hogy melyik helyszínen tárgyalják ügyüket. Így könnyen lehetőségük nyílt arra, hogy útközben megkörnyékezzék a tárgyalásra tartó dikastéseket, megzsarolják vagy megvesztegessék őket. Ezt kívánta kivédeni az egy helyre koncentrált törvénykezés az új, központi bírósági épülettömb segítségével. A bírósági tömb hozzávetőlegesen négy épületből állt, amelyből kettő (A és B) még a Kr. e. 5. században megépült, de a C és a D csak a 4. században lett felhizva.°” Már a régi A épület is elég nagy volt ahhoz, hogy akár három ötszáz fős dikastérion is elférjen benne egyszerre. Valószínűleg oszlopcsarnokokról volt szó, amelyek négy sarkában elegendő hely volt több nagy létszámú esküdtszék párhuzamos tárgyalásának a lebonyolítására is.§7! A falakon részben még ma is láthatók a színes betűk, jelölések, amelyek jelentőségéről Aristotelés is beszámol."7? Az épülettömböt kerítés vagy kordon segítségével körbekerítették a tárgyalási napok előtt annak érdekében, hogy lezárják az illetéktelenek előtt. Bámészkodók, , drukkerek" vagy vesztegetők most már nem férkőzhettek a tárgyalási helyszínre igyekvő bírák közelébe. Az épülettömbbe csak kontrolláltan lehetett belépni, a jól ellenőrzött kapuk valamelyikén át.""? 669 Agora I 1749 (= Agora XIX no. 26) és Agora I 5656 (= SEG XXV 180); vö. Boegehold: The Lawcourts, 176-177. 670 Boegehold: The Lawcourts, 14-15. 671 Az utolsó átépítési fázist ugyan a Kr. e. 3. századra teszik a régészek, de feltehető, hogy az épület alapvető struktúrája már a Kr. e. 4. században is hasonló volt. Vö. Boegehold: The Lawcourts, 16. §72 Arist. Ath. pol. 65,1. §73 "Thür: Athen birösägi szervezete, 380-381. + 189 +