Oldal 170 [170]
2. AZ ATHÉNIAK ÁLLAMA
tanok szerint is az aidos és a diké, az emberek közötti kölcsönös megbe¬
cstilés (respekt) és a jog.°”!
Az állam keletkezése a létfenntartási szükségletekre vezethető vissza.
A fejlett állam célja azonban nem pusztán a szükségletkielégítés keretének
biztosítása, hanem a , jó, boldog" élet megvalósítása, amely csak a polisban
képzelhető el. Aristotelés szerint az államban való létezés nem az emberi
gyengeség következménye, hanem az emberi természet erényeinek meg¬
nyilatkozása (ebben a kérdésben Aristotelés szembefordul mesterével,
Platónnal).???
Aristotelés eszmevilágában a jó állam alapvetően demokratikus beren¬
dezkedésre törekszik: a szabad és alapjában egyenlő individuumok uralmát
valósítja meg önmaguk felett, az általuk kibocsátott törvények révén."?
A rendezett, jól működő állam egyenesen előfeltétele az egyén boldogulá¬
sának, fejlődésének. Az államban élő emberi közösségek nélkül nem létez¬
ne nyelv, kultúra, morális értékek. Az állam teremti meg a lehetőséget az
individuális képességek (aretai) kibontakoztatasahoz.°”*
Ugyanakkor a polgárok közti teljes egyenlőség, amely mindenkinek bele¬
szólást engedett az államügyekbe, képzettségtől és tudástól függetlenül,
sokszor igen nehézkessé tette a demokrácia működését."? A. H. M. Jones is
kiemeli, hogy az athéni politikát valójában a polgárok tömeges gyűlései ha¬
tározták meg, ahol bárki, aki képes volt lekötni a nép figyelmét, tanácsokat
adott." Ezt figyelembe véve szinte meglepő az athéni állam sikere annyi
évszázadon át. Jones szerint ez élő bizonyítéka annak, hogy az átlagember is
józanul ítélte meg az igazgatás-kormányzás fontos kérdéseit. David Cohen
cenzor-államként definiálja Aristotelés államát, mert éles határok közé szo¬
rítja a demokratikus grémiumok működését, ugyanakkor széleskörű hatal¬
mat ad a kezükbe az erkölcsi- és államrend konzerválása érdekében."
Az állam feladata az együttélés szabályozása, az érdekek kiegyenlítése.
Az állam alapja viszont mindenkor az igazságosság: , De különböznek az
591 Vö. a témához részletesen vö. Dreher: Sophistik, 18—21.
Hansen: The Athenian Democracy, 61 szerint a polis egy mindent atfog6 allam, ,,all-embracing
state”.
Jones: Wie funktionierte, 260 sqq.
Vö. Dreher: Sophistik, 94-95 a polgär státuszához és az állammal való viszonyához.
55 Cohen: Law, Violence, 35-37.
5% Jones: Wie funktionierte, 266: ,[...] die athenische Politik tatsächlich durch Massenversamm¬
lungen der Biirger bestimmt wurde, in denen jeder beliebige, der die Aufmerksamkeit des Volks
zu fesseln vermochte, seine Ratschlage gab.”
Cohen: Law, Violence, 35: ,,It emphasizes sharp limitations on the power of popular deliberative
bodies together with the entrusting of magistrates with broad disciplinary authority to maintain
the civic virtue on which the preservation of constitutional government depends.”
592
59.
“©
594
a
597
+ 169 +