Page 169 [169]
ARISTOTELES ATHENJA: ALLAM ES DEMOKRACIA
az ember sajátossága, hogy ő az egyedüli, aki felfogja a jót és a rosszat, az
igazságost és az igazságtalant, márpedig éppen azokból, akik erre képesek,
jön létre a család és az állam." A társadalom strukturális sejtjei a család,
a háznép (oikos) és az állam; de , az állam a háznépnél és mindegyikünknél
előbbre való. Hiszen az egész szükségszerűen előbbre való, mint a rész."
A logos, a racionális beszéd és érvelés képessége az a fontos attribútum,
ami a puszta hangnál több, ami az embert mint élőlényt kiemeli az állatok
sorából. A beszéd révén tudja a jót a rossztól megkülönböztetni, ezáltal tud
erkölcsi értékeket artikulálni és megvédelmezni, azaz közösséget képezni.
A jól működő közösség fontos jellemzője a taxis és a krisis. A taxis az a rend,
szabályrendszer, amely a szélsőségekre hajló individuumokat a polis rend¬
jébe kényszeríti. A krisis az emberi ítélőképesség — a jó és rossz megkülön¬
böztetése, tehát az igazságosság, amely az államrend alapja." A polis
a világi és vallási normák harmonikus egységét képviseli — melynek nél¬
külözhetetlen összetartó ereje a jog és vallás által behatárolt rend (taxis).
Az államról beszélve Aristotelés mindig a városállamot, a polist tartja
szem előtt. A polis lényegi elemei között elsősorban a topográfiai hely és
polgárság egységét emeli ki: a polis mindenekelőtt térbeli egységet jelent,
ami az állami terület és a polgárok országának az identitását képviseli."
Ugyanakkor a terület földrajzi egysége nem bírt mindig döntő relevanciá¬
val a polis számára. A polis fogta össze az embereket közösséggé, ez bizto¬
sította az árucsere révén a szükségletek kielégítését, az állami funkciók
ellátását, ezért a polis , természet szerint előbbre való, mint az egyes ember
[...], aki nem képes a társas egyesülésre, vagy akinek autarkiája folytán
semmire sincs szüksége, az nem része az államnak, akárcsak az állat vagy
az isten.”°® A polis azonban nem csupán a megélhetés, a mindennapos
szükségletek kielégítésének az alapja, hanem az igazságosság, az alkotmá¬
nyos rend letéteményese is: ,,[...] az igazságosság az állami életben gyöke¬
rezik; mert a jog nem más, mint az állami közösség rendje; márpedig a jog
szabja meg az igazságot." Az állam keletkezésének alapja már a szofista
58
8
Arist. Pol. 1253a. Ehhez Cohen 1995, 36 kiemeli: „In order to appreciate fully the role which he
attributes to law in the government of the polis one must trace the roots of that general theory
of political associations in certain assumptions about human nature.”
Arist. Pol. 1253a; vö. Cohen: Law, Violence, 36.
586 Cohen: Law, Violence, 38.
587 Xen. Hell. 2,4,20—22. David Whitehead: The Ideology of the Athenian Metic, Cambridge, Camb¬
ridge Philological Society, 1977, 86-89.
Ehrenberg: Der Staat, 32.
Arist. Pol. 1253a.
Arist. Pol. 1253a.
58:
a
S
58:
æ
58
6
59
Ss
s 168 +