Oldal 169 [169]
OCR
ARISTOTELES ATHENJA: ALLAM ES DEMOKRACIA az ember sajátossága, hogy ő az egyedüli, aki felfogja a jót és a rosszat, az igazságost és az igazságtalant, márpedig éppen azokból, akik erre képesek, jön létre a család és az állam." A társadalom strukturális sejtjei a család, a háznép (oikos) és az állam; de , az állam a háznépnél és mindegyikünknél előbbre való. Hiszen az egész szükségszerűen előbbre való, mint a rész." A logos, a racionális beszéd és érvelés képessége az a fontos attribútum, ami a puszta hangnál több, ami az embert mint élőlényt kiemeli az állatok sorából. A beszéd révén tudja a jót a rossztól megkülönböztetni, ezáltal tud erkölcsi értékeket artikulálni és megvédelmezni, azaz közösséget képezni. A jól működő közösség fontos jellemzője a taxis és a krisis. A taxis az a rend, szabályrendszer, amely a szélsőségekre hajló individuumokat a polis rendjébe kényszeríti. A krisis az emberi ítélőképesség — a jó és rossz megkülönböztetése, tehát az igazságosság, amely az államrend alapja." A polis a világi és vallási normák harmonikus egységét képviseli — melynek nélkülözhetetlen összetartó ereje a jog és vallás által behatárolt rend (taxis). Az államról beszélve Aristotelés mindig a városállamot, a polist tartja szem előtt. A polis lényegi elemei között elsősorban a topográfiai hely és polgárság egységét emeli ki: a polis mindenekelőtt térbeli egységet jelent, ami az állami terület és a polgárok országának az identitását képviseli." Ugyanakkor a terület földrajzi egysége nem bírt mindig döntő relevanciával a polis számára. A polis fogta össze az embereket közösséggé, ez biztosította az árucsere révén a szükségletek kielégítését, az állami funkciók ellátását, ezért a polis , természet szerint előbbre való, mint az egyes ember [...], aki nem képes a társas egyesülésre, vagy akinek autarkiája folytán semmire sincs szüksége, az nem része az államnak, akárcsak az állat vagy az isten.”°® A polis azonban nem csupán a megélhetés, a mindennapos szükségletek kielégítésének az alapja, hanem az igazságosság, az alkotmányos rend letéteményese is: ,,[...] az igazságosság az állami életben gyökerezik; mert a jog nem más, mint az állami közösség rendje; márpedig a jog szabja meg az igazságot." Az állam keletkezésének alapja már a szofista 58 8 Arist. Pol. 1253a. Ehhez Cohen 1995, 36 kiemeli: „In order to appreciate fully the role which he attributes to law in the government of the polis one must trace the roots of that general theory of political associations in certain assumptions about human nature.” Arist. Pol. 1253a; vö. Cohen: Law, Violence, 36. 586 Cohen: Law, Violence, 38. 587 Xen. Hell. 2,4,20—22. David Whitehead: The Ideology of the Athenian Metic, Cambridge, Cambridge Philological Society, 1977, 86-89. Ehrenberg: Der Staat, 32. Arist. Pol. 1253a. Arist. Pol. 1253a. 58: a S 58: æ 58 6 59 Ss s 168 +
