Page 168 [168]
OCR
2. AZ ATHÉNIAK ÁLLAMA kiindulva próbálja vázolni és kritizálni az együttélési formákat. Ő Platónnal ellentétben empirikusan gondolkodó elme.""? 2. AZ ATHÉNIAK ÁLLAMA Homéros szerint az állam Zeus alkotása, azaz az államberendezkedés, a politikai hatalom is az istenek és hérosok világából eredeztethető. A szofisták szerint az állam egy megállapodás eredménye. Platón számára az állam az optimális munkamegosztás terméke, de az ideális állam- és jogrend mélyen a szakrális szférában gyökerezik. A vallási, erkölcsi és jogi normarendszer szoros összefonódása biztosítja a társadalom optimális rendjét, amelyben a jog a nevelés és a szocializálás folyományakánt érvényesül."§" Aristotelés viszont azt hangoztatja, hogy az állam a természet teremtménye."" Hangsúlyozza, hogy az ember természeténél fogva államalkotó lény (1o anthrópos physei politikon zóon)."? Az ember veleszületett természetéből adódik, hogy állami formációban képes és akar létezni: A több faluból álló közösség a városállam, amely — hogy úgy mondjam — már eléri a teljes, önmagäban valö elegendöseg [autarkeia] szintjet, s mig letrejöttének célja az élet, fennmaradásának célja a boldog élet. Így tehát minden városállam a természet szerint létezik, csakúgy, mint a legalsóbb fokú közösségek. A végső céljuk ezeknek ugyanis a városállam; márpedig a végső cél a természetes állapot, amelyre minden egyes jelenség eljut létrejöttének befejezésével, és ezt az állapotot nevezzük természetesnek -— pl. az emberét, a lóét, a családét. Ezen túl pedig a végső cél, vagyis a legfőbb jó: az autarkeia.*® A polis természeti képződmény, és a polis polgára természeténél fogva állami életre hivatott élőlény. A társadalomban, a rendezett állami viszonyok között élés alapja a jogrend: , Valójában éppen az a többi élőlénnyel szemben 57 o Aristoteles ervelesi mödjät, a szillogizmusokat elemzi Maröth: Aristotelestöl, 18 sqq. Müveihez vö. átfogóan Chambers: Aristoteles, 82-83. 580 Cohen: Law, Violence, 35—36. 581 Max Weber: Die Stadt, Archiv für Sozialwissenschaft, vol. 47, 1921, 756 is kiemeli, hogy az antik városállam polgára tipikusan homo politicus. Vö. a témához továbbá Sarah C. Humphreys: Anthropology and the Greeks, London, Routledge & Kegan Paul, 1978, 159 sqq. Az athéni állam keletkezésének teóriáihoz vö. Dreher: Sophistik, 31—37. Arist. Pol. 1252b-1253a. Itt és a következőkben Szabó Miklós fordítása. 58. Ke] 58 3 s 167 "
