Oldal 165 [165]
OCR
Hatodik fejezet ARISTOTELES ÁATHÉNJA: ÁLLAM ÉS DEMOKRÁCIA ——— 93 1. ARISTOTELÉS ATHÉNBA MEGY Aristotelés (Kr. e. 384—322) az ókori filozófia és állambölcselet legkiemelkedőbb alakja, aki évezredeken át jelentős befolyással bírt az európai politikai gondolkodás alakulására. Nem Athénban, hanem a görög föld északi, makedón területén, Khalkidéké félsziget Stageira városában született. Apai és anyai részről is neves orvosi családból származott, apja az akkori makedón király orvosa volt.°° Tehetsége korán megmutatkozott, már tizenhét éves korában Athénba ment, hogy Platón filozófiai iskolájában, az Akadémián tanuljon." Húsz hosszú esztendőn át az Akadémia tagja maradt; filozófiai, etikai, társadalomelméleti és államtani nézetei a Platónnal folytatott elmélyült diskurzusok folyamán alakultak ki. De nem követte szolgaian mesterének nézeteit, sőt sokszor bírálta utópista és idea-központú elméletét. Aristotelés tanainak ismertetése előtt érdemes egy pillantást vetni a neves gondolkodó életútjának főbb állomásaira. Platón halála után elhagyta az athéni Akadémiát (hisz Platón nem őt, a renitens tanítványt, hanem a lojális Speusippost nevezte ki utódul az Akadémia élére), és Kis-Ázsiába, Atarneusba utazott, ahol művelt és intelligens barátja, Hermeias uralkodott." Három évig élvezte a realista szemléletű tapasztalt államférfi társaságát, akivel később házassága révén rokonságba is került. Életének következő állomása Lesbos szigete, de hamarosan (Kr. e. 343-ban) II. Philippos makedón király meghívására Pellába ment, hogy annak fiát, a későbbi Nagy Sándort nevelje."" Joggal feltételezhető, hogy a filozófus jelentősen formálta a zseniális fiatalember politikai gondolkodását. 567 Diog. Laert. 5,1. 568 Diog. Laert. 5,9. 562 Demandt: Der Idealstaat, 111. 570 Plut. Alexandros 7. s 164 "
