Seite 164 [164]
OCR
4. TERMINOLÓGIA ÉS JOGI TARTALOM roztassa Athénba, hogy a démosnak, a nép rászoruló tagjainak a következő tavaszon, illetve kora nyári időszakban (mielőtt az új termés Attikában beérne) államilag rögzített, kedvező áron tudjanak gabonát biztosítani." A törvény tulajdonképpen a gabonaspekulációt, a piaci árak felverését akarta kivédeni az ínséges időkben; azaz piacszabályozó állami beavatkozásról van szó. Agyrrhios a fenti, közérdeket szolgáló fuvarozási célra — a magánszemélyek közti fuvarozási szerződések általánosan elfogadott formuláját felhasználva — konstruált egy állami, közjogi szerződési mintát. A 27. sorban olvashatö prokatabole is amellett szól, hogy újonnan kifejlesztett mintaszerződés áll előttünk, amely a prokatabolé megfizetését elengedi; egyébként az állammal kötött szerződésekben mindig megkövetelték az előteljesítést (vagy részbeni előteljesítést). Ennek értelmében a naukléros, aki a liciteljárásban ,,alaigérve” konkurenseinek megszerzett egy merist, nem volt köteles az államnak , vételárat" fizetni; éppen ellenkezőleg, a fuvarozási szolgáltatásért fuvardíj járt neki. A szöveg rendellenes stilisztikus elemei, amelyekre már Faraguna is felhívta a figyelmet, "" szintén amellett szólnak, hogy mintaszerződést tartalmaz a felirat: a szöveg első része a korabeli syngraphai (szerződési okiratok) tipikus stílusjegyeit viseli. Minden jel arra mutat, hogy a fuvarozandó gabona, amelynek szállítását az állam vállalkozókkal oldotta meg, adóbehajtásból származott. Azonban a SEG 48,96 alatt publikált törvény szövege semmilyen adatot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a dódekaté és a pentékosté (a két gabonára kiszabott termésadó) hogyan, és milyen adófizetésre kötelezett alanyi körtől került behajtásra a három szigeten. Ezért véleményem szerint a törvényt helytelen adótörvénynek nevezni. 565 Faraguna: Intorno, 91 sqq. 566 V6. Faraguna: La citta, 141 sqq.
