roztassa Athénba, hogy a démosnak, a nép rászoruló tagjainak a következő
tavaszon, illetve kora nyári időszakban (mielőtt az új termés Attikában
beérne) államilag rögzített, kedvező áron tudjanak gabonát biztosítani."
A törvény tulajdonképpen a gabonaspekulációt, a piaci árak felverését
akarta kivédeni az ínséges időkben; azaz piacszabályozó állami beavatko¬
zásról van szó.
Agyrrhios a fenti, közérdeket szolgáló fuvarozási célra — a magánsze¬
mélyek közti fuvarozási szerződések általánosan elfogadott formuláját
felhasználva — konstruált egy állami, közjogi szerződési mintát. A 27. sor¬
ban olvashatö prokatabole is amellett szól, hogy újonnan kifejlesztett
mintaszerződés áll előttünk, amely a prokatabolé megfizetését elengedi;
egyébként az állammal kötött szerződésekben mindig megkövetelték az
előteljesítést (vagy részbeni előteljesítést). Ennek értelmében a naukléros,
aki a liciteljárásban ,,alaigérve” konkurenseinek megszerzett egy merist,
nem volt köteles az államnak , vételárat" fizetni; éppen ellenkezőleg, a fu¬
varozási szolgáltatásért fuvardíj járt neki. A szöveg rendellenes stilisztikus
elemei, amelyekre már Faraguna is felhívta a figyelmet, "" szintén amellett
szólnak, hogy mintaszerződést tartalmaz a felirat: a szöveg első része a ko¬
rabeli syngraphai (szerződési okiratok) tipikus stílusjegyeit viseli.
Minden jel arra mutat, hogy a fuvarozandó gabona, amelynek szállítását
az állam vállalkozókkal oldotta meg, adóbehajtásból származott. Azonban
a SEG 48,96 alatt publikált törvény szövege semmilyen adatot nem tartal¬
maz arra vonatkozóan, hogy a dódekaté és a pentékosté (a két gabonára
kiszabott termésadó) hogyan, és milyen adófizetésre kötelezett alanyi
körtől került behajtásra a három szigeten. Ezért véleményem szerint a tör¬
vényt helytelen adótörvénynek nevezni.