Oldal 158 [158]
OCR
4. TERMINOLÓGIA ÉS JOGI TARTALOM lommal mérték át a gabonát: először a berakodáskor, másodszor pedig a kirakodáskor. A fuvarozó szolgáltatási kötelezettsége szempontjából a célkikötőben történő kimérés volt a jogilag releváns cselekmény. A teljesítés ezen módja általánosan elterjedt volt az ókorban a helyettesíthető dolgok generikus szolgáltatásként való kikötése eseten.°” Többnyire az ellenszolgáltatás (vételár, vállalkozói díj, fuvardíj) is mértékegységenként került meghatározásra." A teljesítési mód kimérésként való rögzítése mindig immanens felelősségi tartalommal bírt," amelynek fennforgását az összehasonlító módszerrel nyert alátámasztás alapján a feliratunkban szabályozott jogviszonyra nézve is joggal tételezhetjük fel. Xéras I...] katharas. A nomos kifejezetten rögzíti, hogy a gabonát az Aiakeionban xeras, katharas kell leszällitani, ätadni (24-25. sor). A fuvarozási szerződések ismeretében egyértelmű, hogy a kifejezés a rakomány minőségére vonatkozik." A xéros görög szó jelentése , száraz, nedvesség nélküli", míg a katharos azt jelenti, hogy a gabona , tiszta, nem szennyezett". A fuvarozó a szerződésben tehát kifejezetten garantálja, hogy a rakományt jó állapotban, károsodás nélkül fogja átadni. A felirat származási idejében ezek a szakkifejezések állandó alkotóelemei voltak a kereskedelmi gyakorlatban a gabonafuvarozási szerződéseknek. A nedvesség elleni garancia a graeco-egyiptomi papiruszok fuvarozási szerződéseiben is gyakran megtalálható, bár sokszor egy másik szakszó fejezi ki ezt a minőséget: aparabrochos.? Tartalmilag kétségkívül ugyanarról a minőségi hibáról van szó: a gabona a ki- és berakodás vagy a szállítás folyamán nedvessé válhat. A katharos szakszó rendszeresen előfordul a hellenisztikus Egyiptomban a hajósok garanciaígéreteiben; az egyik legkorábbi vonatkozó dokumentum P. Hibeh. 98 (=WChr. 441) alatt maradt rank. Egy naukléros nyugtäjäröl van sz6, aki Alexandriäba, a kirälyi gabonaraktarakba szállít gabonát, ahol azt , tiszta és hamisítatlan" állapotban (19. sor), kimérés útján kell átadnia. 535 A latin terminológiában res, guae pondere numero mensura constant; a fogalomhoz vö. Thomas Riifner: Vertretbare Sachen? Die Geschichte der res, quae pondere numero mensura constant, Berlin, Duncker & Humblot, 2000, 27 sqq. A kimérés jogi jelentéséhez vo. Jakab Eva: Aversione venire — Verkauf in ,, Bausch und Bogen”?, in Wolfgang Ernst — Eva Jakab (Hgg.): Usus Antiquus Juris Romani. Antikes Recht in lebenspraktischer Anwendung, Berlin, Springer, 2005, 87-110. 536 Ez a kereskedelmi szokás szemmel láthatóan Attikában is elterjedt volt, mert a verbum aphistémi többnyire helyettesíthető dolgok kimérését jelzi a forrásokban, vö. IG I? 52A, 20-21. sor, Kr. e. 5. sz. vagy IG XII 5.1.647, 15. sor, Kr. e. 5. sz. 537 Vö. Jakab: Periculum und Praxis, 225 sqq. 538 Jakab SEG XLVIII 96, 117-118. 539 Jakab: Periculum und Praxis, 216 sqq., 229 sqq. s 157 "
