Seite 157 [157]
OCR
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK mennyiséget képviseltek.?? A papiruszok alapján Rathbone is kiemeli, a forrásokban ránk maradt metrológiai táblázatok"? elemzésére támaszkodva, hogy az űrmértékek helyi eltérései miatt az ókorban szokásban volt az egyes űrmértékek súlyban való kifejezése is."?" Ennek megfelelően a talentum SEG 48,96 esetében is a medimnos helyi űrmértékének , hitelesítésére" szolgálhatott. Hasonló problémával szembesült a hajós (naukléros) a ptolemaiosi Egyiptomban is. A helyi űrmértékek kaotikus eltéréseiből adódó problémát úgy oldották meg, hogy a gabona hajóba mérésekor használt mérőedényt a hajóskapitány általában magával vitte, hogy a célkikötőben ugyanazzal a mérőedénnyel mérhessék ki a leszállított gabonát."" Néhány papirusz s hitelesített" űrmértékről tudósít. Az eddigi megfigyeléseket összefoglalva megállapítható, hogy számos indícium arra utal, hogy SEG 48,96 nem a természetben behajtandó gabonaadó magánszemélyek részére, árverés útján történő szerződéses kiadásáról szól, hanem a már beszedett gabona fuvarozásának kiadásáról fuvarozó cégeknek, azaz naukléros vállalkozóknak. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Egyiptomból számos görög nyelvű, a hellén jogi kultúrához tartozó papirusz maradt fenn, amelyek a fuvarozási jogviszony lebonyolítását részletesen dokumentálják.??? A gabonának a hajóra szállítása, azaz a berakodás után a hajóskapitány (naukléros, kybernétés) minden esetben kiállított egy nyugtát az átvett gabona pontos mennyiségéről."? Ezzel a nyugtával kötelezte magát arra, hogy a célkikötőben ugyanazt a mennyiséget fogja átadni, kimérni a fuvaroztatónak vagy megbízottjának. Minden esetben objektív felelősségről volt szó, azaz a hajós a vétkességétől függetlenül felelt a beállott veszteségért (ha például lopás, kiöntés vagy a gabona kipergése révén kissebbedett a rakomány)."?" Ebből látható, hogy az ókori fuvarozási gyakorlatban két alka58 Stroud: The Grain Tax Law, 54-56. 5% P.Oxy. 3455; P.Lond. 1718, és hasonléan Plin. nat. 18,62-66. 530 Dominic Rathbone: The Weight and Measurement of Egyptian Grains, Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik, vol. 53, 1983, 265-275. Így volt ez a fent már idézett P. Hibeh. 98 (-WChr. 441), Kr. e. 251, papirusz esetében is; vö. Jakab Éva: Vectura pro mutua: Überlegungen zu TP 13 und Ulp. D. 19.2.15.6, ZRG RA (Zeitschrift der Savigny Stiftung, Romanistische Abteilung), vol. 117, 2000, 255—256. Jakab: Vectura pro mutua, 254-258. P.Hibeh 98 (=WChr. 441), Kr. e. 251, szövegében a hajóskapitány nyugtát állít ki arról, hogy 4800 artaba árpát rakodtak a hajójába. 534 Szerződési klauzulák révén azonban szűkíthető a felelőssége, vö. A. J. M. Meyer-Termeer: Die Haftung der Schiffer im griechischen und römischen Recht, Zutphen, Terra Publishing, 1978, 117 sgg. © 53: 2 53: Ss 53. o s 156 +
